A gyomnövények a gyümölcsösökben elsősorban a talajvíz- és tápanyagkészlet csökkentésével okoznak gondot, de mérsékelik a talajhőmérsékletet is. A legfontosabb évelő egyszikű gyomnövények közül a csillagpázsit, a muharok, a siska nádtippan, a tarackbúza; a kétszikűek közül pedig az apró- és sövényszulák, a csorbóka fajok, a mezei aszat, a hamvas szeder és a keszegsaláta a legfontosabb. Az utóbbi években egyre jobban terjed – mind egyéves, mind évelő kultúrákban – a selyemkóró, aminek meghonosítása emberi tévedésnek tekinthető. Olvass tovább

A 2017-ben elkezdett vizsgálataink során részletes áttekintést adtunk a cseresznye tápnövény közösségének változásáról, de az új jövevény károsítók hazai megtelepedésének sajátosságiról is, amely motiválta a kísérletes, összehasonlító vizsgálatainkat annak érdekében, hogy a integrált termesztésben (benne az ökológiai termesztést is) a szintetikus hatóanyagok mellett a természetes és élőflórás probiotikus technológiákat is bemutassuk, a természetelvű mezőgazdálkodás erősítése érdekében. Olvass tovább

Ültetvénybemutatók a Holland Alma Kft. bio almaültetvényében

Az alábbi írásban Babicz Szabolcs – a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola faiskolavezetője – személyes gondolatait olvashatjuk a bio almatermesztésről, valamint az elmúlt évek organikus termesztésben szerzett gyümölcsös és faiskolai tapasztalatairól. A cikk eredetileg marketing célzattal készült, de a Magyar Biokultúra Szövetség felkérésére átfogó szakmai tartalommal egészült ki. Olvass tovább

Néha úgy tűnik a történelemben, mintha csak lennének hasonlatosságok és ismétlődések. A véletlen úgy szervezte, hogy Tolnay Gábor történész-levéltáros hatalmas munkája recenzálásra került a kezembe. A zseniális Bereczki Máté teljes levelezésének anyaga az e-könyv tárgya (Verseghy Könyvtár, Szolnok). Többek között olvasható lett számunkra az Erdélyi Gazda című lap 1888. évi 7. számában írottak (1888. április 1.). A szerkesztőségi cikk okkal aggódott Bereczki pomológiai kertje miatt. Minden erdélyi próbálkozás dacára, pár kilométerrel odébb kellett „átplántálni” a híres fajtagyűjteményt. A nemesember ezt is megtette, igaz belerokkant és eltemette az ország Kunágotán. Eltűnt a mintegy 3000 fajtás gyűjtemény, hiába mentette Unghváry László, Petrovay György és sokan mások. Megsemmisült, mint a kamaraerdői Erzsébet királyné kert…

„Ki hiszi, hogy érdemes ősz pomológusunk megérdemlett csendben töltheti hátralévő napjait, hogy gond nélkül foglalkozhatik szeretett gyümölcsfajainak ápolásával és dédelgetésével, ki ezt hiszi – mondjuk – az bizony nagyot csalódik! A béke emberének küzdenie kell, küzdenie kell azért, hogy engedjék meg nagy kegyesen nékie továbbra is másoknak hasznára működni!

Néhány év óta mintha készakarva törnének a mezőkovácsházi, bátran mondhatjuk világhírű telep megrontására, megszüntetésére. Tán valami lelketlen uzsorás kívánja exequáltatni (kiegyenlíttetni) e nagybecsű kincset? Óh nem, a magas kormánynak, illetve pénzügyminisztériumnak intézkedései függenek Damoklész kardként a közhasznú vállalat felett, azt percről percre megsemmisítéssel fenyegetve s míg másutt az ily kert, melyet egy emberélet verejtéke és kutatása tett rideg helyen termékennyé, az állam méltányló gondoskodásának képezi tárgyát, addig nálunk tán néhány ezer forintért készek veszendőbe hagyni az egészet! Azonban legyen elég a keserű kifakadásokból, mondjuk el röviden és híven a tényeket!

(…) Kitűnt, hogy a kérdéses telep Mező-Kovácsházán (Csanád megyében) kincstári bérjószágon fekszik, területe körülbelül hat hold és van benne (1882-ben) teljesen megbízható forrásokból szerzett és Bereczki által a legjobb szakkönyvek nyomán becseseknek talált gyümölcsfajokból 1200 fajta, melynek fele már akkor termett és valódinak bizonyult, a többi pedig tanulmány alatt állott. Magát a bérletet, melyben e nevezetes kerti telephelyet foglal, Sármezey Antal úgy bírta addig haszonbérbe, kinek vendégszerető házánál Bereczki kedves menhelyet talált. A bérleti idő 1883-ban járván le, a megújításnál – állítólag – olyan magasra lett felhágtatva a bérösszeg, hogy Sármezey úr ahhoz hozzá szólni nem kívánt… más kézbe jutva a jószág, Bereczkinek is a régi bérlővel együtt el kell hagynia a helyet, a mi a magyar pomológiára általában, az Alföld gyümölcsészetére nézve pedig különösen nagy kárral járt volna…

Az erdélyiek tehát felvetették a kérdést: mi történjék ennek meggátolására? Tanácskozásunk eredménye az lett, hogy bizalmas átiratot intéztünk az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez Budapestre, melyben a megoldásnak két módját ajánlottuk: vagy azt, hogy a jószág a jelenlegi bérlőnek újból kiadassék, vagy azt, hogy a kert a bérlettől elkülöníttessék és továbbra is – megfelelő anyagi segély mellett – a Bereczki kezén hagyassék. Továbbá még azt is hangsúlyoztuk, hogy nemcsak magát az anyagot, hanem azt a sok becses tapasztalatot is meg kellene menteni a tudomány, a gyakorlat számára, melyet Bereczki tevékeny életén át szerzett és ezt csak úgy lehet elérni, ha melléje alkalmas, tanult, fiatalabb segéderőt adva, a ritka szellemi örökség átszállása biztosíttassék.

(…) De örömünk nem volt sokáig zavartalan: új vészhír érkezett ez év elején kertészeti szakosztályunk érdemes elnökéhez, Bodor Pál úrhoz, melyben már nem is a bérösszeg felemeléséről, hanem tisztán és határozottan a jószág eladásáról volt szó és így Bereczkinek ismét az egyszer már szerencsésen félreértett vándorbotot kellene kezébe venni!

300 éves körtefa Erdélyben

300 éves körtefa Erdélyben

(…) Az Erdélyi Gazd. Egylet kertészeti szakosztályának elnöke levelet kapott Bereczki Máté ismert pomológustól, melyben kifejti, hogy azon kertet, melyben eddig oly buzgón és sikeresen működött, az eladás veszélye fenyegeti! Igaz, hogy majdnem egyidejűleg adott kifejezést a képviselőházban Törzs Kálmán képviselő úr azon aggodalmának, hogy mi fog az európai hírű Bereczki-féle teleppel történni? valamint igaz az is, hogy Matlekovits Sándor államtitkár úr nagyjában megnyugtatólag nyilatkozott; de elég fontosnak tartjuk…

Van azonban a kérdésnek egy más ága is! Nem kételkedünk benne, hogy a Bereczki-féle telepen a legnagyobb rend uralkodik, hogy minden ‚anya és fajfa’ a legpontosabban lajstromozva van. De a dús tapasztalatoknak tetemes része fog kihasználatlanul, vagy legalább nem eléggé kihasználva elveszni, ha a már hajlott korú pomológus örök álomra csukja be szemét! Kérjük azért a t. egyesületet, méltóztassék a viszonyok kellő mérlegelésével lehetőleg oda hatni, hogy Bereczki egy-két fiatalabb szakerő segédkezésének elfogadására legyen reábírható, kiket legczélszerűbben az állam küldhetne ki, esetleg az arra alkalmas volt szőlészeti vándortanítókból, vagy intézeti kertészekből. Idővel azután a telep anyaga az Alföld egy más vidékére helyeztetvén át – lehetőleg oda, hol valamely állami intézet létezik –, a rendkívüli intézkedések is megszüntethetők volnának. Ezekben bátorkodván nézeteinket a t. egyesület tudomására hozni, kérjük azoknak legjobb belátása szerint érvényt szerezni.”

Később nemes törekvésével Rudinai Molnár István is vállalta a nyilvánosságot, példáját szolgálva, hogy hivatali tisztségért nem feltétlen kell odavetni a szakmai tisztességét. Persze, volt másféle megközelítés is, gondolva Villási Pál nézetére, akivel – igaz – Bereczki Máténak sosem volt felhőtlen a kapcsolata.

„Hajós szakosztályi elnök hiszi, hogy maga a kormány is nagy súlyt fektet a Bereczki-féle gyümölcsfa-telep fenntartására; de mivel állandóan ott sem maradhat egy minta gyümölcsfa telep, mert ama talaj csakugyan nem alkalmas gyümölcstenyésztésre, a czél legfeljebb az lehetne, hogy a meglévő fajok áthelyeztessenek máshová, pl. az állami gyümölcsfa iskolákba. Azt az eszmét azonban, a melyet az erdélyi gazdasági egyesület javasol, t. i. a gazdasági egyesületek által leendő megszerzését, több oknál fogva nem tartja elfogadhatónak, hanem csak a jelen állapotnak fenntartását kívánja a kormányhoz intézendő felterjesztés által biztosítani, hogy Bereczki Máté nagybecsű munkásságát továbbra is háborítatlanul folytathassa, a magyar gyümölcsészet hasznára…

(…) Molnár István, a budai vinczellér-képzés igazgatója is hangsúlyozta, hogy a mező-kovácsházi gyümölcsfa telep csak a Bereczki kezében mondható igazán nagybecsűnek. Az áttelepítés iránt ő már régebben intézett felszólítást Bereczkihez, s ajánlotta a Nádorkertet e czélra, melynek 90 holdnyi alluvialis (öntéstalajú) területe kitűnően alkalmas gyümölcstenyésztésre. De Bereczki nem volt hajlandó az áttelepítés eszközlésére. Törzs Kálmán aztán igen szépen és egész részletesen előadta, hogy minő előzményei vannak a szóban forgó kérdésnek. S mint a szakosztály elnöke, úgy ő is, azon óhajának adott kifejezést, hogy ámbár a kormány igazán nagy érdeklődést tanúsít ezen ügy iránt, a mennyiben Matlekovits államtitkár a telepet esetleg nagyobb szabású kertészeti tanintézettel is kapcsolatba óhajtaná hozni, ha az e czélra igényelt eszközök a rendelkezésre bocsáttatnának. De miután mégis fennforog a veszély arra nézve, hogy az egész pusztára, mely eladó állami birtokok közé van sorolva, vevő jelentkezik s az annak el is adatik és Bereczki aztán tovább nem maradhatna e helyen. Csakugyan lépést kellene tenni a kormánynál, hogy ne adja még el azt a kincstári birtokot, melyen Bereczki az általa, illetőleg Sármezey Antal által bérelt földön a most már világhírűvé vált s a maga nemében páratlan gyümölcstelepet létesíté…”

Vörös szilvák Csongrádon

Vörös szilvák Csongrádon

Amennyiben bárki olvasónk a mába mutatóan hasonlóságokat talált, vegye a tanulságokat és igyekezzék jó döntést hozni. Ma már azt is tudjuk, hogy egy fajta megőrzése nem két, hanem három lépcsős folyamat. Egyedek kijelölése (on situ) és leszaporítása után az értékes forma gyűjteménybe kerül (ex situ), de szükséges annak minimum házikerti termesztése is (on farm).

Surányi Dezső
botanikus, történeti-ökológus nemesítő
(Biokultúra 2019/1-2)

A kökényről már az ókortól kezdve rengeteg írott anyagot találunk, amelyek többsége fogyasztásának pozitív hatását emelik ki. Egyik legrégebben gyűjtött vadon termő gyümölcs, előszeretettel használja a népi gyógyászat is. Igen régi felhasználását bizonyítja, hogy Ötzi, a jégember is kökényt vitt utolsó útjára. Napjainkban az egészségtudatos táplálkozás előtérbe kerülésével megnőtt iránta az érdeklődés. A táplálkozástudománnyal összefüggő biokémiai kutatások leginkább a kökény magas antioxidáns tartalmára hívják fel a figyelmet.

Olvass tovább

Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ma már ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. Jóllehet az ökotermékek jövedelmezősége jóval magasabb, mint a hagyományos termékeké, de ez csak megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállítása esetén realizálódik. A jövedelmező biotermesztés professzionális megközelítést igényel: a magas minőség és mennyiség eléréséhez nem lehet extenzív módon gazdálkodni. Jelen cikkben a jövedelmező és versenyképes biogyümölcs termesztéshez javaslunk korszerű növényvédelmi technológiákat.

A lemosó kezelések szerepe a bio gyümölcstermesztésben

A gyümölcstermesztés eredményes növényvédelmét nagymértékben befolyásolja a jó időben és megfelelő készítménnyel elvégzett lemosó permetezés. A lemosó kezelések valamilyen olajos készítménnyel történnek, melyek közül sokféle kapható a hazai piacon. Kiemelnénk a paraffinolaj alapú készítményeket, melyek fizikai és kémiai tulajdonságai bizonyos károsítók áttelelő alakjai ellen nagyon jó hatékonyságot biztosítanak.

A kórokozók és kártevők áttelelő, illetve fertőzést generáló alakjait a kora tavaszi lemosó kezeléssel tudjuk visszaszorítani, akadályozva, vagy jelentősen késleltetve a vegetációs időszakbeli fertőzéseket. A hagyományos paraffin és növényi (pl. repce vagy napraforgó) olajokkal azonban erősen korlátozott az az időszak, amikor beavatkozhatunk, mivel ezen olajok a fiatal növényi szöveteket károsíthatják, mégpedig kétféle módon: erős napsütésben, melegebb időben (ma már gyakran előfordul rendkívüli meleg időjárás akár március-áprilisban is) perzselést okozhat, illetve az olajfilm hatására a növény sztómái is tartósan záródnak, ami csökkent transzspirációt és fokozott stresszt jelent a növénynek. 2015-től már rendelkezésre áll egy másik technológia is. OROWET® technológia az összefoglaló neve a narancsolaj alapú Oro Agri készítményeknek, amely kiküszöböli ezt a problémát. Egy olyan hatásfokozó, permetezőszer segédanyag készítmény került forgalomba WETCIT® néven, melynek összetevői (alkohol-etoxilát és hidegen préselt narancsolaj) kitűnő permetlé terülést idéznek elő és jelentősen növelik a növényvédő szer penetrációját még a durva kéregfelszíneken is. A készítmény megfelel az ökológiai gazdálkodás elveinek.

A narancsolajos kora tavaszi kezelés során a permetezőszer segédanyag tankkeverékben engedélyezett növényvédő szerrel (általában mikronizált kén és/vagy réz-hidroxid) kerül kijuttatásra akár egérfüles állapotban is, mivel ezzel a technológiával alacsonyabb a perzselés veszély és nincs sztómazáró hatása sem. Ráadásul a hektáronként több tíz liter hagyományos olaj helyett a narancsolajos technológiában elegendő 2-3 liter is! Minél később végezzük el a „tavaszi fertőtlenítést” a gyümölcsösben, annál több aktív károsítót fogunk elpusztítani. Bármilyen anyagot használunk is, fontos a bőséges lémennyiség, hogy valóban lemosás legyen ez a kezelés.

A paraffinolaj készítményeknek a közvetlen növényvédelmi hatáson felül nagyon fontos szerep jut a levéltetvek vírusterjesztésének megakadályozásában. A paraffinolaj ugyanis deformálja a levéltetvek bonyolult szívó szájszervét, ezzel megakadályozza, hogy a vírust a kártevő bejuttassa a növénybe. Az alkohol-etoxilát narancsolajos készítményeknek is megvan a maga előnye a kártevők elleni védekezésben, mégpedig a lágy testű károsítókat kiszárító hatása jóvoltából.

A kártevő előrejelzés fontossága a szezon kezdetén

Számos fontos kártevő már kora tavasszal, az első meleg napokon rajzásnak indul és ha nem észleljük jelenlétüket, súlyos kárt fog okozni. Ilyen kora tavasszal rajzó kártevő pl. az alma bimbólikasztó bogár. Az első meleg márciusi napon, amikor a hőmérséklet eléri a 15-16ºC-t, a károsító rajzása elindul. Az alma ágakon mászkáló 4-5 mm-es barnásszürke tömzsi ormányosbogarak veszélyes kártevők. A legegyszerűbb szemrevételezéssel ellenőrizni a mennyiségüket. Ha egy lefordított esernyőt tartunk a fa alá és a fölötte lévő ágakat egy bottal megkopogtatjuk, a kártevők az esernyőre hullnak és így mennyiségük jobban megállapítható. A bimbólikasztó bogár nőstények párosodás és a fakadó rügyeken végzett érési táplálkozás után a rügyekbe helyezik petéiket, majd a kikelő lárva a virágbimbókban fejlődik, kirágva a termőrészeket, így súlyos, akár 80%-os terméskiesését okozva. A védekezés ellene ökológiai gazdálkodásban is lehetséges, de a kezeléseket nagyon korán kell elvégezni. A legjobb hatékonysággal az imágók rajzásakor spinozad hatóanyaggal védekezhetünk, melyet a megfelelő permetlé fedés és penetráció érdekében narancsolajos adjuvánssal kombinálva célszerű kijuttatni. Bio alma termesztésben érdemes ezt a technológiai elemet minden tavasszal bevetni a bimbólikasztó felszaporodásának megakadályozása érdekében. Amikor a kikelt lárvák már a virágbimbók belsejében táplálkoznak, nem tehetünk ellenük már semmit!

Oda kell figyelni a bimbólikasztókkal együtt és hasonló módon károsító áttelelt almailonca hernyókra is. Ha az előző szüretkor nagy volt az almailonca kártétel, akkor tavasszal súlyos virágkártételre számíthatunk, mely akár 60% terméskiesést is okozhat. Svájcban például csak az almailoncát pusztító granulovírussal (Capex, hazánkban nem engedélyezett) védekeznek rügyfakadáskor és egérfüles állapotban az első meleg tavaszi napokon. Nálunk a Bacillus thuringiensis kurstaki és a spinozad hatóanyagú növényvédő szerek vethetők be hatékonyan.

Szintén komoly terméskiesést okozhatnak a poloskaszagú gyümölcsdarazsak az alma- és szilvatermesztésben. Ezek is korai kártevők, a kis, 5-7 mm-es darazsak rajzása már a virágzás előtt elindul. Jelenlétük és mennyiségük fehér színű ragadós lapokkal mutatható ki. E lapokat virágzás előtt egy héttel ki kell helyezni a gyümölcsösbe. Ha előrejelzésre használjuk, elegendő 8-10 fán elszórtan kihelyezni fánként 2-4 fehér lapot. Kisebb gyümölcsösben gyérítésre is alkalmas a fehér ragacslap, ha a fa magasságának minden méterére 2 db-ot helyezünk. A kártevő megjelenése után 5-7 nappal célszerű a kezelést elvégezni, melyre ökológiai gazdálkodásban a Quassia főzet a legalkalmasabb.

Április elejétől ki kell helyezni a gyümölcsösben a legfontosabb molykártevőket fogó feromon csapdákat. Az aknázómoly és a keleti gyümölcsmoly csapdákkal érdemes elkezdeni, majd április közepén a szilvamoly, almamoly csapdák következhetnek, végül május közepén az almailonca és a barackmoly rajzás kezdetére lehet számítani. Fontos, hogy a csalétkeket 4-5 hetente frissre cseréljük és hetente 3-4 alkalommal ellenőrizzük és írjuk is fel a fogásokat. A megfelelő permetezési idők megállapításához a csúcsrajzások nyomon követése fontos.

Lepkekártevők ellen a Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyag általánosan használható, az almamoly ellen sokkal hatékonyabb a Cydia pomonella granulózis vírus (CPGV) hatóanyag. A spinozad is beilleszthető a szerrotációba, megvalósítva ezzel bioban is a rezisztencia kialakulása elleni megelőző stratégiát, ugyanis a három különféle hatóanyag teljesen más hatásmechanizmussal működik és máshol avatkozik be a kártevő életfolyamataiba.

Feromon légtértelítés a gyümölcs­termesztés növényvédelmének alapja

Isomate CLR feromon légtértelítés (Fotó: biocont.hu)

A technológia a kártevő gyümölcs- és szőlőmolyok párosodását gátolja. Alkalmazásakor az ültetvény légterébe nagy töménységben juttatjuk ki a kártevő molylepke faj szexferomonját úgy, hogy az a teljes ültetvényt folyamatosan beborítsa.

A szexferomon kijuttatására speciális párologtatók (diszpenzerek) szolgálnak, melyek gyárilag vannak feltöltve a célkártevő faj feromonjával. Ezeket az eszközöket egyenletes elosztásban kell kihelyezni az ültetvényben, a hajtásokra rácsavarva, célkártevőtől függően 500-1000 db/ha mennyiségben. Évente egy, rajzás előtti kihelyezés szükséges, a szőlőmolyok ellen általában április elején, a gyümölcsmolyok ellen április közepén kell a kihelyezést elvégezni. A párologtatókból folyamatosan kiáramló nagy mennyiségű szexferomon a teljes szezonban elfedi a nőstények természetes feromonját, ezért a hímek nagy része nem talál rá a nőstényekre. Így a párosodás nem jön létre, vagy késést szenved, tehát a nőstények megtermékenyülése és peterakása elmarad. A konfúziós technika alkalmazása 5 ha fölötti ültetvényekben optimális, bár kisebb területeken is működhet eredményesen. A légtértelítés almamoly, almailonca (Isomate CLR), keleti gyümölcsmoly, szilvamoly (Isomate OFM rosso), illetve tarka- és nyerges szőlőmoly (Isonet L plus) ellen használható. A technológia helyes alkalmazásával soha nem látott mértékben szorítható vissza a molykártétel, így első osztályú, prémium minőségű bio gyümölcs előállítását teszi lehetővé. Ugyanakkor fontos tudni, hogy egy erős molypopulációval „sújtott” ültetvényben a légtértelítés önmagában nem fog kielégítő védelmet adni. Főleg az első molynemzedék ellen szükséges lesz egy vagy több rovarölő szeres kiegészítő kezelés az előbbiekben felsorolt hatóanyagokkal.

A tápanyag ellátottság és kondíció

Az ökológiai gyümölcsös megfelelő tápanyagellátása sokkal nagyobb kihívást jelent a termelők számára mint hagyományos termesztésben, ahol az szintetikus műtrágyákkal könnyen megoldható. Az ökológiai gazdálkodásban az NPK bevitel csak szervestrágyával és komposztált természetes anyagokkal oldható meg, ezek azonban nehezen elérhetők, és ritkán állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben. Ezért nagyon fontos mindent megtenni annak érdekében, hogy a talaj gazdag élővilága segítse a növény tápanyag felvételét és növekedését. Erre több lehetőség is van.

Az úgynevezett baktérium trágyák alkalmazásával olyan mikroorganizmusokat juttatunk a talajba, amelyek fokozzák a levegőből származó nitrogén megkötését, a növény számára felvehetővé teszik a foszfort és káliumot, továbbá cellulóz bontó hatásuknak köszönhetően további tápanyagokat tesznek felvehetővé a növény számára. A hasznos talajbaktériumok emellett gyökérnövekedés serkentő, valamint a kórokozók ellen védő anyagokat is termelnek, javítva ezzel a növény ellenálló képességét.

A növény talajból támadó kórokozóival szemben jelent megoldást egy másik hasznos mikroorganizmus, a Trichoderma alkalmazása. Hazánkban többféle ilyen készítmény is kapható. A talajra permetezett készítményt sekélyen be kell forgatni, vagy jó megoldás közvetlenül eső előtt kezelni, hogy az eső bemossa a hatóanyagot a talajba. A Trichoderma antibiotikus hatású anyagokat termel más (kórokozó) mikro-organizmusok ellen, továbbá elpusztítja a kórokozó gombák gombafonalát és elfoglalja az életteret más gombák elől. Növényi növekedést serkentő anyagokat (pl. hormonok) is termel. Cellulózbontó hatása is van, bizonyos mikroelemeket felvehetővé tesz a növények számára. A gyökérrendszer környezetében lévő káros hatású anyagokat, (enzimek, toxinok) közömbösíti, lebontja. Indukált, szerzett rezisztenciát alakít ki a növényekben, még a kórokozók támadása előtt, így a növényeket „immunizált” állapotba hozza. Elősegíti a növények gyökérzetének egészséges fejlődését, amivel a víz és tápanyag felvétel lehetőségeit javítja. Fokozza a növények növekedését, javítja a stressztűrő képességüket.

A hasznos élő szervezetekben, gombákban és baktériumokban gazdag talajélet kialakításának és hosszú távú fenntartásának legoptimálisabb módszere a megfelelően összeállított fajösszetételű sorköztakaró növényzet telepítése. Szőlőültetvényekben rohamosan terjed a fajgazdag sorköztakaró növényzet alkalmazása, gyümölcsösökben egyelőre még csak néhány termelő alkalmazza. A megfelelően megválasztott takarónövény rendszer optimalizálja a talaj minőségét, növeli hasznosítható tápanyagtartalmát, levegősségét, javítja vízmegtartó képességét, hasznos mikro- és makroorganizmus összetételét. A pillangósokban gazdag takarónövény borítás mellett a gyümölcsfák tápanyag és vízfelvétele kiegyensúlyozott, nem függ annyira a csapadékviszonyoktól, mint a fűtakarásos, vagy a takarás nélküli termesztés során. A fajgazdag takarónövényzet erózióvédő hatása ugyanúgy érvényesül, mint a füvesítés esetén, de a hasznos élő szervezetek betelepülésének és felszaporodásának sokkal inkább kedvez. A pillangósok a levegőből megkötött nitrogénnel megfelelő mértékben gazdagítják a talajt, de még fontosabb a beinduló talajélet következményeként az addig felvehetetlen állapotban lévő tápanyagok mobilizálása. A gazdag mikroorganizmus-élet a kórokozók talajban lévő nyugvó alakjait is nagymértékben csökkenti, hozzájárulva ezzel a könnyebb és hatékonyabb növényvédelemhez.

A növény ellenálló képességét, kondícióját levélen keresztül ható természetes anyagokkal (pl. huminsavak, alga kivonatok, talaj és növényeredetű ásványi anyagok stb.) is stimulálhatjuk, és javíthatjuk a tápanyaghasznosulást. Különösen stresszhelyzetekben mutat a növénykondícionálás látványos hatást. Huminsavas készítmények alkalmazásával a növény tápanyagellátottsága optimalizálható, mintegy beállítja a növényben az adott időszakban éppen optimális mennyiségű tápanyagok szintjét. A szárazságot és a hőstresszt így a növény jobban tűri, ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben és kiegyenlíti az évjárathatást. Természetesen mindezzel jelentős termésmennyiség növekedés és minőségjavulás érhető el.

Növénykondícionáló készítmények alkalmazásával elősegítjük a jó egészségi állapotot és megalapozzuk a magas terméshozamot.

A termés megvédése a következő feladat, ami betakarításig folyamatos odafigyelést igényel.

A növényvédelem lehetőségei

A különböző gombabetegségek ellen a réz és a kén készítmények alkalmazhatók. Erről most nem írunk külön, mivel régi, jól ismert és bevált módszerről van szó. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a széles termékpalettáról a jobb minőségű termékeket érdemes választani, a kén esetében a tisztaság és az optimális szemcseméret a legfontosabb szempont: a túl nagy szemcseméret nem véd hatékonyan, a túl kicsi pedig fitotoxicitást okoz.

A rezeknél pedig azt kell tudni, hogy a réz-hidroxidok a legjobb hatékonyság mellett a legalacsonyabb rézterhelést eredményezik és összeférhetőségük más anyagokkal is a legjobb a többi réz hatóanyaggal összehasonlítva.

Biológiai rovarölő szerek

A lepkehernyók ellen általánosan hatékony a Bacillus thuringiensis kurstaki (BTK) alapú biológiai rovarölő szer. A hazánkban 2 engedélyezett készítmény van forgalomban. Nem élő baktériumokat, hanem azok által termelt toxin kristályokat (BT toxin) és nyugvó állapotú spórákat tartalmaznak, ezért stabil készítmények, nem igényelnek hűtést, hosszabb ideig eltarthatók hatékonyságvesztés nélkül. A BTK csak lárvaölő hatású, gyomorban ható hatóanyag. A gyümölcstermesztésben elsősorban a sodrómolyok (almailonca, ligeti sodrómoly, rügysodró tükrösmoly) és a lombrágó hernyók (pl. gyapjaslepke, aranyfarú szövő, amerikai fehér medvelepke) ellen kiemelkedően hatékony. A sodrómolyok áttelelő L2-L3 lárvái már igen korán, rügyfakadástól károsítanak, sokszor a virágok termőinek elrágásával komoly terméskiesést okozva. Ellenük különösen almaültetvényekben javasolt egérfüles állapottól 1-2 kezelés. A gyümölcsmolyok esetében a Dipel DF a barackmoly ellen kiemelkedő, a keleti gyümölcsmoly és szilvamoly ellen jó hatékonyságú. Az almamoly (Cydia pomonella) ellen azonban a Bacillus thuringiensis kurstaki a károsító biológiája miatt nem a legátütőbb hatóanyag. Ennek az almamoly nagy ellenálló képessége az oka: a nyárvégi nemzedéknél a közvetlenül az almákra rakott petékből kikelő almamoly lárva azonnal berág a gyümölcsbe és így többnyire nem veszi fel a letális dózist a BT toxinból. Az időlegesen legyengülő almamoly hernyó „kiheveri” a BT toxin „mérgezést” és kárt okozva kifejlődik belőle a következő lepkenemzedék.

Új szelektív hatóanyag: almamoly-granulovírus

Almamoly (Cydia pomonella) hernyója

Almában érdemesebb ezért egy sokkal hatékonyabb, szuperszelektív szerre bízni az almamoly elleni védelmet: az almamoly granulovírus (Cydia pomonella granulosis virus, CPGV) a BTK-nál sokkal hatékonyabban pusztítja az almamolyt, ugyanis 1-2 vírusrészecske felvétele elegendő lehet a lárva elpusztulásához. A szuperszelektív vírus csak az almamolyt betegíti meg, más élőlényre nincs semmilyen hatással. Magyarországon 2 különböző gyártótól származó CPGV készítmény van forgalomban. A formuláció igen stabil, felhasználásra kész (nem kell hozzá sem táplálkozás serkentő, sem UV védő adalékanyag), hűtve tárolandó, illetve hosszabb ideig -18 ºC-on is hatásvesztés nélkül eltartható. A CPGV permetezésével kettős hatást lehet elérni: 1. Azok az almamoly lárvák, amelyek kelés után nagy mennyiségű vírust vesznek fel 3-4 napon belül, még L1 állapotban elpusztulnak. Utánuk legfeljebb egy jelentéktelen felszíni heg marad az almán, amely szüretig többnyire el is tűnik. Így közvetlen gyümölcsvédelmet valósítunk meg. 2. Azok a lárvák, amelyek csak kisebb mennyiségű vírust vesznek fel, azok csak a későbbi lárvastádiumokban pusztulnak el, tehát károsítást okoznak az almában, de legkésőbb bábozódásig azok is elpusztulnak. A vírussal fertőzött almamoly lárva nem tud meggyógyulni, tehát pusztulásával a következő nemzedék egyedszáma is csökken. Ezért a CPGV egy hosszútávú populáció redukáló hatással is rendelkezik. Annak érdekében, hogy e hatáson felül a kártételt is megelőzzük, mindenképpen az első nemzedék ellen kell a CPGV kezeléseket elkezdenünk. Ennek 4 fontos oka van: 1. Az első nemzedék nőstényei még a hajtásokra, levelekre helyezik petéiket, a belőlük kikelő L1 lárvák 2-3 napig is vándorolnak, míg megtalálják a kis almákat. E vándorlás alatt testük nagy mennyiségű vírust tud összegyűjteni, ami a gyors lefolyású végzetes fertőzés alapja. 2. Ha ki akarjuk használni a granulovírus populáció redukáló hatását, akkor az első nemzedéket kell megfertőzni ahhoz, hogy a 2. nemzedék egyedszáma csökkenjen. 3. A 2. nemzedék nőstényei már nem a hajtásokra, hanem közvetlenül a gyümölcsre rakják petéiket. A vírus felvételéhez bele kell kóstolnia a lárvának az almába, tehát a felszíni károsítás elkerülhetetlen. Azonban, ha csak a 2. nemzedék ellen alkalmaznánk a granulovírust, akkor ez a felszíni károsítás az érés előtt lévő almán már nem forr be olyan jól, mint a kisebb almákon május-júniusban, ezért a felszíni berágás sokkal feltűnőbb. Emellett, a lárva sem veszi fel olyan valószínűséggel a nagy dózisú vírust, mint az első nemzedék esetén, hiszen azonnal be tud rágni az almába, nem kell azt keresgélnie. Így a mély károsítást is kevésbé tudnánk kontrollálni. 4. Az almamoly első nemzedékének egy része közvetlenül áttelel, tehát csak a következő évben fejlődik ki ezekből a következő nemzedék. Az első nemzedék granulovírus kezelésének elmulasztásával ezt a „trükkös” populáció-részt elengednénk, és a következő szezonban ezekből újra egészséges, vírusmentes almamolyok kelnének ki.

A CPGV készítmény első alkalmazásának időzítését feromoncsapdás és hőösszegszámításos módszerrel lehet megállapítani. A hőösszegszámítást az első olyan naptól kell kezdeni, amikor már rajzik az almamoly (feromoncsapdák fogják a hímeket) és az este 9-kor mért hőmérséklet meghaladja a 16-17 ˚C-t. E naptól a napi átlaghőmérsékletekből kivonunk 10 ˚C fokot és az így kapott értékeket naponta összegezzük. Amikor az így számított aktív hőösszeg eléri a 85 ˚C-t, akkor kell az első granulovírus kezelést elvégezni, az előírt dózisban. A kezeléseket erős napsütés esetén 6-8, egyéb esetben 10-12 naponta ismételni kell. Egy szezonban nemzedékenként 3 kezelés javasolt, bio termesztésben javasolt a Bacillus thuringiensis-szel, illetve spinozad-dal rotálni a vírus kezelést. A CPGV nagyon jó hatékonysággal kombinálható feromon légtértelítéses technológiával az almamoly hosszútávú visszaszorítása érdekében.

Széles hatásspektrumú rovarölő hatóanyag a biotermesztésben: spinozad

A spinozad nem régóta szerepel az ökológiai gazdálkodás szerpalettáján. A természetes, Saccharopolyspora spinosa baktérium eredetű hatóanyag minden más rovarölő szertől eltérő, egyedi hatásmóddal rendelkezik. A sejtmembrán Na+ és Cl- forgalmát befolyásolja, ezzel akadályozza az ingerület-átvitelt az idegrendszerben, hasonlóan a nikotin típusú készítményekhez. Ellentétben az előzőekben ismertetett BTK és CPGV készítményekkel, a spinozad nem olyan szelektív, lepkehernyók, bogárlárvák, tripszek, és a körte levélbolha ellen egyaránt hatékony. A ragadozó hasznos élő szervezeteket ugyanakkor kíméli, mérsékelten toxikus viszont a parazitoidokra (fürkészdarazsak). A bio alma és körte termesztésben mindenképpen helye van a spinozad-nak, hiszen az almamoly elleni védekezésben a szerrotációban és így a rezisztencia kialakulása elleni megelőző stratégiában fontos szerepe van. A bio körtésekben a körte levélbolha ellen egy effektív és gyors hatású hatóanyag. A bimbólikasztó bogár elleni védelemben pedig csak spinozad-hoz nyúlhat a biotermesztő.

Alapvető előrejelzési módszer: Feromoncsapdázás

A lepkekártevők rajzásának nyomon követésére a feromon csapdák alkalmazása nagyon fontos. Mindig az ajánlás szerint a rajzás megindulása előtt ki kell helyezni azokat, és hetente legalább 3 alkalommal ellenőrizni is! A rajzás megindulása egy nagyon fontos információ, de hasonlóan fontos a rajzásdinamika nyomon követése is. Célszerű minden csapdaellenőrzéskor felírni a fogásokat, és lekaparni a ragacslapról a belerepült kártevőket. A rajzáscsúcsok így könnyen megállapíthatók, ami segít a permetezések hatékonyságának és gazdaságosságának növelésében. Fontos, hogy a feromon csapdákban az illatcsalétket az előírások szerint újra cseréljük, ez általában 4-5 hetente esedékes.

A levéltetvek elleni védekezés lehetőségei

A levéltetvek gyümölcstermesztésben egyes időszakokban szoktak még gondot okozni. Ellenük a megjelenésükkor kell elkezdeni a védekezést, a bio növényvédelem eszközei a már felszaporodott levéltetű ellen kevésbé hatékonyak. Ismert megoldás a könnyű nyári olajok vegetációban történő alkalmazása 0,5-1%-os koncentrációban. Ez a levéltetvek egy részét elpusztítja, de ami még fontosabb, hogy az olaj roncsolja a levéltetvek szívó szájszervét, ezzel a veszélyes növényi vírusok (pl. Sharka a szilvában) átvitelét meggátolja.

Egyes illóolajok is hatékonyan pusztítják a levéltetveket kiszárító hatásuk következtében. Ide tartoznak hazánkban már elérhető hidegen préselt narancsolaj tartalmú szerek, melyek professzionális formulációkban kaphatók. A narancsolaj kizárólag kontakt hatással rendelkezik, csak az a levéltetű deszikkálódik tőle, amit a permetlé elért. Hatástartama is csak a felszáradásig korlátozódik. Viszont aki rendszeresen használ narancsolaj tartalmú szert (akár adjuvánsként – WETCIT®, akár lombtrágya adalékként – PREV-B2®) azt fogja tapasztalni, hogy sokkal kevesebb lesz a levéltetű és atka problémája, viszont erős hasznos parazita és ragadozó állományt fog találni ültetvényében.

A levéltetvek elleni védekezés további lehetősége az azadirachtin alapú növényi kivonat (botanikai rovarölő szer) alkalmazása lehetne, de sajnos hazánkban csak üvegházi molytetű és almalevél- illetve vadgesztenye aknázómolyok ellen van engedélyezett készítmény (NeemAzal® T/S). Az india Neem-fa magjából kivont hatóanyag egy természetes kitinszintézis gátló, amely peteprodukció csökkentő és táplálkozás gátló hatással is bír. A hatóanyag a levéllemezbe beszívódik (transzlamináris hatás) ezért a szívó kártevők onnan hosszú ideig fel tudják venni azt. Az azadirachtin ezért nagyon hatékony, az aknázómolyok ellen is, de csak megfelelő időzítés esetén.

Mit kezdjünk a cseresznyeléggyel?

A cseresznye- és meggy termesztésben a legnagyobb gondot a cseresznyelégy okozza. Az ellene való védekezésre ökológiai gazdálkodásban csak kevés lehetőség van. Tömeges csapdázása mérsékelheti a kártételt. A cseresznyelégy csapdázására sárga színű, henger alakúra hajtott rovarfogó lapok alkalmasak. A sárga lapokat a fa lombkoronájába kell felfüggeszteni, a lombkorona magasságának minden méterére 1-2 db-ot helyezve. Fontos, hogy a fa tetején is legyen több fogólap, mert ott rajzik leginkább a kártevő. A fa északi oldalára nem kell fogólapot rakni. A sárga lapok fogását jelentősen meg lehet növelni illatcsalétek alkalmazásával. Az ilyen ún. TMA kártya egy olyan illatot párologtat ki, amely a nőstény cseresznyelegyeket is vonzza. Ezzel a peterakás és a kártétel tovább mérsékelhető. Fontos, hogy a szín- és illatcsapdákat még a cseresznye sárgulása kezdetén kihelyezzük, hiszen az első cseresznyelegyek már ilyen korán elindulhatnak. Nagyüzemi bio cseresznyében persze nem lehet minden fára nagy számban színcsapdát kihelyezni. Itt az illatcsalival kombinált csapdák a rajzás nyomonkövetésére alkalmasak. Az első cseresznyelégy fogás után néhány nappal már el kell kezdeni a védekezést. A lehetőségek meglehetősen korlátozottak és bizonytalanok: az azadirachtinnal értek már el jó eredményeket, de többszöri alkalmazás szükséges az érésig. Többen számoltak már be paraffinolaj alkalmazásával kapcsolatban is jó eredményről. Biztató kísérleti eredmények születtek már hazánkban is a Beauveria bassiana hatóanyagú rovarölő szerrel (Naturalis) is. Sajnos – talán a bio cseresznye kis összterülete miatt – megfelelően kidolgozott ökológiai növényvédelmi technológia a cseresznyelégy ellen még nincs.

Cseresznyelegyek színcsapdában

László Gyula – Schmidtné Kővári Ilona
(Biokultúra 2018/5)

A Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola 2008-ban jelentős alma fajtainnovációba kezdett, ami európai nemesítésű almafajták honosítását és termesztésbe vonását célozza. E tevékenység körében az elmúlt kilenc év alatt több, mint hetven új, betegség ellenálló fajtát és fajtajelöltet próbáltak ki hazai ökológiai környezetben, több termesztési körzetben. Olvass tovább

Allegro bemutató a Holland Alma Kft.-nél

A fogyasztói szokások átalakulásával párhuzamosan egyre inkább teret nyer az almatermesztők körében az ökológiai növényvédelmi szemlélet alkalmazása. A sokszorosan kielégítetlen bio gyümölcs piaci kereslet miatt az utóbbi években sok almatermelő állítja át meglévő ültetvényeit biológiai növényvédelmen és növényápoláson alapuló ültetvénnyé. A bio átállás a hagyományos fajtákkal telepített ültetvényekben is megoldható, de az újonnan telepített ültetvényeken a legtöbb termelő már célzottan kihasználja a fajták betegség­ellenálló képességén alapuló kedvező lehetőségeket. Olvass tovább

Gyümölcstermő növényeink egyik leggyakoribb betegségtünete a levél- vagy termésfoltosodás. Sokszor még gyakorlott szakembereknek is nehéz meghatározni pontosan, hogy milyen kórokozó áll az adott tünet hátterében, különösen akkor, ha olyan betegség kerül látóterünkbe, ami addig még nem fordult elő. Jelen írással egy ilyen, Magyarországon újonnan fellépő baktériumos betegségre, a csonthéjasok Xanthomonas arboricola pv. pruni okozta gyümölcs- és levélfoltosodásra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Olvass tovább