Az ember a történelem korai korszakaitól kezdve a gyűjtögetett termények (gyökerek, hajtások, termések stb.), az elejtett és megfogott állatok tartósításának környezeti feltételei és véletlen megfigyelésekből kialakult módszerei hosszú megfigyelésekből születtek. […]
Magyarország málnaültetvényeinek területi növekedése az 1950-es években indult meg. A termelés csúcspontját 1991-ben értük el, amikor 27 800 tonna termésmennyiséggel a tíz legnagyobb málnatermesztő ország közé kerültünk. Napjainkra a málna ültetvények […]
Mottó: „A (lágyszárú) növények tanulmányozása már önmagában is roppant nagy feladat, ha változatosságukat tekintjük, mégpedig számukat, virágukat, illatukat, színüket, nedveiket és hatóanyagaikat tekintve… És ebben az értelemben legelőbb is meg […]
A pókok sok ember számára tipikus „nemszeretem” állatok. Bár sokszor bosszantó lehet jelenlétük, mégis, közelebbről szemügyre véve olyan ízeltlábúakat láthatunk, akik segítenek kártékony rovarok széles garmadáját kordában tartani. A szerzők […]
A víz- és páraigényes alma termesztésére hazánk éghajlata kiváló feltételeket biztosít. Termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 63, az ország középső részén 27, a Dunántúlon 10%-os arányt képvisel, összesen 20 ezer körüli hektárt […]
A gyümölcs- és szőlőültetvényekben a nyugalmi időszakban végzett agrotechnikai (pl. metszés, kéregkaparás, gyümölcsmúmiák eltávolítása) és növényvédelmi műveletek (pl. lemosó permetezés) kiemelten fontosak növényvédelmi szempontból, tekintettel arra, hogy az ökológiai gazdálkodásban […]
Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ma már ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. Jóllehet az […]
Interjú Kovács Gyula pórszombati erdésszel, a Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfajták megőrzőjével.
A XX. század eleje óta makacsul tartja magát a kertészeti szakirodalomban az Armeniaca sp.-be tartozó kultivárok elnevezésére a kajszibarack és kajszi elnevezés, pedig ez nyelvészeti, botanikai és ökonómiai értelemben (vö. […]
A két világháború között, 1930 táján létesítették Magyarországon az első bogyós ültetvényeket a Dunakanyarhoz közeli térségben, Nógrád megyében. A folyóvízi hordalékon kialakult talajok és a kiépített öntözőrendszerek kedvező feltételeket teremtettek […]