,

Rezisztens nyári almaújdonság!

Allegro bemutató a Holland Alma Kft.-nél

A fogyasztói szokások átalakulásával párhuzamosan egyre inkább teret nyer az almatermesztők körében az ökológiai növényvédelmi szemlélet alkalmazása. A sokszorosan kielégítetlen bio gyümölcs piaci kereslet miatt az utóbbi években sok almatermelő állítja át meglévő ültetvényeit biológiai növényvédelmen és növényápoláson alapuló ültetvénnyé. A bio átállás a hagyományos fajtákkal telepített ültetvényekben is megoldható, de az újonnan telepített ültetvényeken a legtöbb termelő már célzottan kihasználja a fajták betegség­ellenálló képességén alapuló kedvező lehetőségeket. Olvass tovább

,

A csonthéjasok újabb vámszedője, a Xanthomonas arboricola pv. pruni

Gyümölcstermő növényeink egyik leggyakoribb betegségtünete a levél- vagy termésfoltosodás. Sokszor még gyakorlott szakembereknek is nehéz meghatározni pontosan, hogy milyen kórokozó áll az adott tünet hátterében, különösen akkor, ha olyan betegség kerül látóterünkbe, ami addig még nem fordult elő. Jelen írással egy ilyen, Magyarországon újonnan fellépő baktériumos betegségre, a csonthéjasok Xanthomonas arboricola pv. pruni okozta gyümölcs- és levélfoltosodásra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Olvass tovább

Új gyümölcsfajunk lehet?

Nálunk is hon, de a rokonfajok jobbak

A II. Nemzetközi rózsa- és galagonyafajok konferenciáján a Crataegus-nemzetség mintegy másfélszáz fajáról értekeztünk előadásunkban. Természetesen, egy botanikai témának, ha lehetnek táplálkozási vonatkozásai is, azok kívül esnek a speciális témakörökön. A biotermesztés, a bioszemlélet viszont minden rezisztens fajta, egészségesen termeszthető kultivár vagy nem metaboizálódó, tradicionális szerekkel is jól megvédhető növények termesztésén túl, felkarolja azokat a fajokat is, amelyek színesítik a fogyasztásban szereplő gyümölcsválasztékot. Modern kifejezéssel élve, tehát amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás szélesítéséhez, miközben az értékesítésben a piaci túlkínálatot is képesek enyhíteni. Olyan is elképzelhető, ami itt a Kárpát-medencében tradíció (fajban, termesztési és fogyasztási módokban), az másutt nóvumnak számít. Ebben az esetben a galagonyák sokféle hasznát és hasznosítását látva, fordított a helyzet. Azaz mit hozhatnak asztalunkra olyan galagonya-fajok, amelyek nálunk nem honosak, viszont termeszthetők lennének. Írásunk erre próbál választ adni, illetve kedvet csinálni a termesztésükhöz. Olvass tovább

,

Előrejelzési és védekezési lehetőségek az Üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis) ellen bioalmásban

Az üvegszárnyú almafalepkét, más néven almafaszitkárt sokáig csak másodlagos kártevőnek vélték. Úgy gondolták, hogy az egészséges és ép kérgű fák teljes mértékben mentesek tőle. Napjainkra azonban jelentős kártevővé vált, elszaporodását és helyenként jelentős kártételét a megváltozott termesztéstechnológiában látják.

Olvass tovább

Hazai nemesítésű ellenálló almafajták hazai biotermesztésre

A Balogh Faiskola kínálata

Négy éve az újkígyósi Balogh Faiskola nagy és merész elhatározásra jutott. A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékével aláírt együttműködési megállapodás alapján – első és mindezidáig kizárólagos szaporítóként – a tanszéken nemesített új rezisztens és toleráns almafajták termesztésbe való bevezetésére vállalkozott. Olvass tovább

,

Kártevők szabályozása ökológiai almaültetvényekben

Honnan jöttünk, hol vagyunk, hová megyünk?

Az almát számos ízeltlábú és gerinces állatfaj károsíthatja, melyek növényvédelmi beavatkozások nélkül a termésben akár 80–90%-os kárt is okozhatnak. Ezért nem meglepő, hogy a kártevők szabályozása mindig is kulcsszerepet játszott az almatermesztésben. Az 1950-es évektől kezdődően napjainkig a kártevők elleni védekezés döntően szintetikus inszekticideken alapul. Bár a környezetkímélő integrált növényvédelem fejlődésével, új növényvédőszer-hatóanyagok megjelenésével az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt, az almaültetvények, szemben a fogyasztók elvárásaival, továbbra is a legnagyobb növényvédőszer-terhelésnek kitett mezőgazdasági kultúrák közé tartoznak. Lehetséges radikálisan más növényvédelem? Az ökológiai almatermesztés, a konvencionális és integrált növényvédelem kihívójaként, erre a kérdésre keresi a választ. Olvass tovább

,

A cseresznye generális kártevők elleni hatásvizsgálat EM (effektív mikroorganizmus) probiotikummal

Hazánkban a cseresznye termesztésében az utóbbi időben jelentős szerkezet változás állt elő a védekezés technológiát alapjaiban meghatározó károsítók vonatkozásában. Főként arra való tekintettel, hogy újabb eddig nem honos károsító fajok jelentek meg. Ezáltal újra kellett gondolni a védekezési stratégiát mind a hagyományos, mind az integrált (IPM) és biológiai termesztésben is. Olvass tovább

Hagyományos gyümölcsaszalás

Az ember a történelem korai korszakaitól kezdve a gyűjtögetett termények (gyökerek, hajtások, termések stb.), az elejtett és megfogott állatok tartósításának környezeti feltételei és véletlen megfigyelésekből kialakult módszerei hosszú megfigyelésekből születtek. A hideg és mérsékelt égöv alatt a fagy hatása, a jég felhasználása csakúgy megjelent konzerváló eszközként, mint a száraz, sivatagos területeken az aszalás, vagy szárítás és a sóval való dehidratálás. Olvass tovább

Málnatermesztés és az ökológiai átállás lehetőségének vizsgálata bernecebaráti gazdaságokban

Magyarország málnaültetvényeinek területi növekedése az 1950-es években indult meg. A termelés csúcspontját 1991-ben értük el, amikor 27 800 tonna termésmennyiséggel a tíz legnagyobb málnatermesztő ország közé kerültünk. Olvass tovább