Az emberiség jövőjének záloga az egészség és a környezet védelme. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb figyelmet fordít erre a célra. Magyarország is elérte már, hogy törvénnyel is óvja a környezetet, védje egészségünket. Kialakultak azok a termesztési technológiák és ellenőrzési rendszerek, melyek betartásával, káros anyagoktól mentes, kiváló beltartalmi értékkel rendelkező, jó ízű gyümölcs tud asztalunkra kerülni. Első lépésként kidolgozásra került az integrált almatermesztés technológiája, mely szerint már a termőhely kiválasztásától a termőhelyhez igazodó alanyok és fajták összeállításával könnyebben kivitelezhető a tápanyag-visszapótlás, valamint a növényvédelem.

Az utóbbi években egyre nő azon területek nagysága, ahol a termesztés integrált módszerrel történik. Örvendetes, hogy ezzel párhuzamosan növekszik azon ültetvények száma, ahol a termelő ökológiai gazdálkodást kíván folytatni. A gyümölcstermesztésben a költségek, valamint a felhasznált kémiai anyagok nagy hányadát a gombabetegségek, illetve a kártevők elleni védelem teszi ki. Ezért a biotermesztés számára legalkalmasabbak a valamilyen rezisztenciával vagy toleranciával rendelkező fajták.

Tapasztalataink szerint az almatermesztésben a varasodás (fuzikládium) elleni védekezés nagymérvű vegyszer felhasználást és jelentős költségnövekedést eredményez. Ezért elsősorban a varasodással szemben rezisztens, illetve toleráns almafajták termesztése célszerű.

Az ipari célú varasodás-rezisztens almafajták mellett ma már elérhetők a csak étkezési célra alkalmas fajták, pl. Topaz, Rajka, Rubinola, Resi, Retina, Rebella, Releika valamint a kettős hasznosításra alkalmas Prima, Florina, Reglindis, Reanda fajták. Igen eredményesen termeszthető a toleráns Pinova fajta is étkezési célra. A Remo és a Rewena a magas savtartalmuk miatt kiválók sűrítmény gyártásra.

Az egyszerűbb áttekintés végett a felsorolt fájták főbb jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.

Fajta Virágzási
idő
Szedési
idő
Gyümölcs-tömeg
(g)
Átmérő átlag
(mm)
Fedőszín
borítottság (%)
Tárolhatóság Felhasz-
nálás
Cukor-
tartalom
(%)
Összes
savtartalom
(%)
Florina középkorai okt. eleje 140-180 65-85 50-70 jan. – márc. asztali + ipari 12-14 0,3-0,6
Pinova középkorai szept. vége
– okt. eleje
150-180 70-80 40-70 ápr.-máj. asztali 14-16 0,3-0,6
Prima középkorai aug. vége 140-190 65-75 60-80 1-2 hónap asztali + ipari 12-16 0,4-0,8
Rajka középkésői szept. vége 130-150 70-80 60-80 február asztali 13-15 0,6-1,0
Reanda középkésői szept. vége 120-160 65-80 75-90 febr. vége asztali + ipari 13-16 0,5-1,0
Rebella középkésői szept. eleje 140-180 70-90 80-100 dec. – jan. asztali (püré, bébiétel, ital) 13-16 0,5-0,8
Reglindis középkorai aug. vége 120-125 60-70 50-70 3-4 hónap asztali + ipari 13-17 0,4-0,9
Releika középkésői aug. vége
– szept. eleje
90-110 60-75 80-100 3-4 hónap asztali (bébiétel, püré) 13-15 0,3-0,6
Remo középkorai szept. eleje 130-160 70-80 50-70 januárig ipari 13-15 0,6-1,1
Resi középkorai aug. vége
– szept. eleje
110-130 60-75 80-100 jan. vége asztali 13-15 0,3-0,8
Retina középkorai aug. közepe 140-160 70-80 50-70 1-2 hónap asztali 12-14 0,3-0,7
Rewena középkésői szept. vége
– okt. eleje
150-200 60-80 80-90 áprilisig ipari 14-16 0,5-0,9
Rubinola középkorai szept. közepe 180-200 75-90 80-100 febr.-márc. asztali 14-16 0,4-0,8
Topaz középkorai szept. vége
– okt. eleje
130-160 60-80 50-75 áprilisig asztali 15-17 0,5-0,7

1. táblázat | Biotermesztésre alkalmas almafajták főbb jellemzői (Újfehértó, 1997-2008)

A biotermesztésre való alkalmasságot nagyban befolyásolja a korona szerkezete. A szellős laza koronában nehezebben telepszenek meg a kórokozók és kártevők. A növényvédőszer bejutása a korona belsejébe könnyebb, így hatékonysága is nő. Nagyon fontos a fajták termőképessége a gazdaságosság szempontjából. Az utóbbi években egyre jobban érezhetők a klímaváltozás jelei (a gyakori aszály, erősebb napsütés, UV-sugárzás), melyek a gyümölcsön erősebb parásodást, napégést okozhatnak. A 2. táblázatban foglaltuk össze a fajták ilyen irányú jellemzőit.

Fajta Hajtásrendszer Termőképesség Gyümölcs-
parásodás
Napégés
Florina Középerős,
szétterülő
Jó, szakaszosan terem 4,5 5,0
Pinova Középerős,
szabályos kúp alakú
Kiváló,
rendszeres
4,5 3,5
Prima Középerős,
szétterülő
Bőtermő, szakaszosságra alkalmas 5,0 3,5
Rajka Középerős, jól
szétterülő
Jó, rendszeres 5,0 5,0
Reanda Gyenge, laza korona Jó, kiegyenlített 4,5 4,5
Rebella Középerős,
szétterülő
Bőtermő,
rendszeres
5,0 5,0
Reglindis Középerős,
szétterülő
Jó, kigyenlített 5,0 5,0
Releika Gyenge, enyhén felfelé törő Kiváló,
rendszeres
4,5 4,5
Remo Gyenge, laza, csüngő Kiváló, rendszeres 4,0 4,5
Resi Gyenge, laza korona Jó, rendszeres 4,5 4,5
Retina Erős növekedésű, felfelé törő ágrendszer Jó, kiegyenlített 5,0 5,0
Rewena Gyenge, laza,
felfelé törő
Jó, rendszeres 4,0 4,0
Rubinola Erős növekedésű, gyengén elágazódó Jó, rendszeres 4,0 5,0
Topaz Középerős,
jól elágadzó
Jó, rendszeres 4,0 4,5

2. táblázat | Biotermesztésre alkalmas fajták néhány jellemzője (Újfehértó, 1997-2008)

A fajták kórokozókkal és kártevőkkel szembeni érzékenysége a 3. táblázatban látható.

Fajta Kórokozók Károsítók
Liszt-
harmat
Varasodás Tűz-
elhalás
Liszt-
harmat
Varasodás Tűz­elhalás
Florina 3 5 4 5 5 4
Pinova 4 4 4 5 4,5 4,5
Prima 4 5 4 5 5 4
Rajka 4 5 5 5 4
Reanda 4 5 5 5 5 4,5
Rebella 5 5 5 5 5 4
Reglindis 3 5 3 5 5 4
Releika 3 5 4 5 5 4,5
Remo 5 5 5 5 5 5
Resi 5 5 3 5 5 4
Retina 3,5 5 4 5 5 4,5
Rewena 5 5 5 5 5 4
Rubinola 4 5 5 5 4
Topaz 4 4 4 5 5 4

3. táblázat | Biotermesztésre alkalmas fajták kórokozókkal és kártevőkkel szembeni érzékenysége
(Újfehértó, 1997-2008)

Varasodás ellen gyakorlatilag nem kell permetezni. A lisztharmat-fertőzés sem számottevő, az ellene való permetezés is elhanyagolható. Csupán a kártevők ellen kell védekezni néhány alkalommal. A 4. táblázat a varasodás rezisztens és nem rezisztens fajták növényvédelmi költségei láthatók.

Varasodás rezisztens ültetvény Nem varasodás rezisztens ültetvény
Permetezések száma (db)
Ebből: fungicid
inszekticid
9
1
8
20
19
12
Növényvédőszer nettó ára (Ft/ha) 83.637 349.106

4. táblázat | Varasodás rezisztens, illetve hagyományos fajtákból álló integrált alma ültetvények permetezési költségei

Florina (Querina, Jonathan x PRI 612-1, Franciaország)

florina

Megfigyeléseink szerint szeptember végén, október elején szüretelhető. Márciusig tárolható.

Gyümölcse középnagy, vagy nagy, alakja lapított tömb, a csészéje bordázott. Felületét majdnem teljesen mosott, piros fedőszín borítja. Erősen hamvas. Lenticellái jól láthatóak, sárgák. Nagyon tetszetős megjelenésű. Húsa sárgásfehér, kemény, roppanó. Íze édeskés, a cukor és a sav aránya harmonikus.

Fája középerős, erős növekedésű, koronája félig szétterülő, ágai felkopaszodásra hajlamosak, lecsüngők. Gyorsan termőre fordul, főleg a fiatalabb részeken terem. Fiatal fáknál is szükséges a termésritkítás. Friss fogyasztásra és légyártásra egyaránt alkalmas.

Varasodással szemben ellenáll, lisztharmattal szemben enyhén érzékeny, tűzelhalás alig található rajta.

Pinova (Clivia x Golden Delicious, Németország)

pinova

Szeptember végén, október elején általában több menetben szüretelhető, késő tavaszig tárolható.

Gyümölcse középnagy, enyhén kúpos. Alapszíne éretten sárga, több mint 50%-a mosott piros fedőszínnel borított, néha csíkozott. Íze édesen savanykás, kellemes.

Fája középerős növekedésű, elágazódási hajlama közepes. Korán termőre fordul, rendkívül bőven terem. Betegségekre alig érzékeny, toleráns fajta. Tapasztalataink szerint jobban kedveli a megfelelő vízellátású, magasabb páratartalmú területeket.

Prima (PRI 14-510 x NJ 123249, USA)

prima

Augusztus harmadik dekádjában szedésre érett. Egy-két menetben betakarítható. A tapasztalatok szerint egy-két hónapig tárolható.

Gyümölcse nagy, vagy középnagy. Alapszíne sárga, a mosott piros fedőszín a gyümölcs felületének több mint a felét beborítja. Íze kellemes, savanykás, illatos. Légyártásra is alkalmas.

Fája erős, középerős növekedésű, ágai lehajlóak. Gyorsan termőre fordul, bőven terem, túlterhelődésre hajlamos. A korona belsejében a gyümölcs színtelen marad. Kora őszi étkezési almaként és ipari célra értékesíthető. A feldolgozást hamar el kell végezni, mert savai gyorsan bomlanak. A fajta a baktériumos ágelhalással szemben ellenálló, keserűfoltosságra érzékeny. Lisztharmatra alig fogékony. Varasodással szemben rezisztens.

Rajka (Sampion x Katka, Csehország)

rajka

Szeptember második felében – végén szüretelhető, februárig tárolható étkezési almafajta.

Gyümölcse középnagy, felületének több mint fele mosott piros fedőszínnel borított. Húsa középkemény, lédús, édes-savanykás ízű, fűszeres.

Fája középerős növekedésű, korán termőre fordul és rendszeresen terem. Pontos megítéléséhez kevés hazai tapasztalattal rendelkezünk. Eddig sem a varasodás, sem a tűzelhalás nem bántotta. Lisztharmat elvétve található rajta.

Reanda (Clivia x Malus floribunda, F3 nemzedék, Németország)

reanda

Szeptember második dekádjában szüretelhető étkezési és ipari feldolgozásra alkalmas fajta. Hűtőtárolóban tavaszig is eltartható.

Gyümölcse középnagy vagy nagy, alakja szabályos gömb vagy kissé megnyúlt csonka kúp. Felületét háromnegyed részben mosott piros fedőszín borítja. Húsa sárgásfehér, kemény, lédús, íze kellemesen édes-savanykás.

Fája gyenge növekedésű, koronája laza. Elágazódási hajlama jó, gyümölcseloszlása a koronán belül kiegyenlített. Varasodással és a tűzelhalással szemben rezisztens, lisztharmatnak mérsékelten ellenáll.

Rebella (Golden Delicious x Remo, Németország)

rebella

Szeptember végén szüretelhető, a Golden Delicioussal egy­időben. Decemberig-januárig jól tárolható, friss fogyasztásra alkalmas fajta.

Gyümölcse középnagy vagy nagy. Alakja gömbölyded vagy megnyúlt. Alapszíne sárga, melyet nagyon tetszetős piros szín borít. Húsa szilárd, bőlevű, kellemes zamatú.

Fája középerős növekedésű, igen jó termőképességű, korán termőre forduló. Varasodással, baktériumos rákosodással és tüzelhalással szemben ellenálló, eddig a lisztharmat sem fertőzte meg.

Reglindis (James Grieve x Antonovka, F2 generáció, Németország)

reglindis

Augusztus végén szüretelhető, maximum 3-4 hónapig tárolható fajta.

Gyümölcse középnagy, gömb alakú, a kehely felé keskenyedő. Alapszíne sárgászöld, fedőszíne élénkpiros, mosott vagy enyhén csíkozott. Húsa finom, lédús, savanykás.

Fája gyenge vagy középerős növekedésű, koronája laza, virágai felállóak. Rendszeresen és bőven terem. Varasodással szemben ellenálló. Rezisztenciája két gén által támogatott. Lisztharmatra és a tűzelhalásra enyhén fogékony.

Releika (Clivia x Malus floribunda negyedik generációja, Németország)

releika

Augusztus végén, szeptember elején szüretelhető, legfeljebb három-négy hónapig tárolható.

Gyümölcse kicsi, enyhén lapított gömb alakú, csaknem teljes felületét élénkpiros fedőszín borítja. Alacsony savtartalma, magas cukor és vitamin tartalma miatt elsősorban gyermekek részére ajánlott. Kitűnő bébiétel és püré készíthető belőle.

Fája gyenge növekedésű, koronája felfelétörő. Termőképessége kiváló, rendszeresen és kiegyenlítetten terem.

Varasodással szemben nagyon ellenálló, a lisztharmattal és a tűzelhalással szemben kissé érzékeny.

Remo (James GrievexMalus floribunda F3 nemzedék)

remo

Szeptember közepén szüretelhető, minőségét két hónapig megőrzi, de normál tárolóban januárig is tárolható, ipari célra alkalmas fajta.

Gyümölcse közepes méretű (120-160 g), alakja lapított gömb. A gyümölcs felületét kb. 2/3 részben vörös mosott fedőszín borítja. Íze savas, így étkezésre kevésbé alkalmas. Meleg évjáratokban gyümölcse élvezhető.

Fája gyenge növekedésű, koronája laza szerkezetű, hajtásrendszere vékony és lecsüngő. M.26 alanynál erősebb alanyon célszerű termeszteni. Korán fordul termőre, kiválóan terem, a Golden Deliciousnál kb. 25%-kal nagyobb a termőképessége. Terméshozása rendszeres. Varasodással, lisztharmattal és a tűzelhalással szemben ellenálló. Kevésbé érzékeny a fagykárra.

Resi (Clivia x M floribunda F3 nemzedék)

resi

Augusztus végén, szeptember elején szüretelhető friss fogyasztásra alkalmas fajta. Hűtőtárolóban januárig eltartható.

Gyümölcse középnagy vagy kicsi, gömbölyded, enyhén bordázott fénylő héja nem perzselődik. Alapszíne zöldessárga, amelyet a felület közel háromnegyed részén mosott, vagy kissé csíkozott piros fedőszín borít. Húsa roppanó, leves, édes, kissé savas.

Fája gyenge, legfeljebb középerős növekedésű, koronája laza, elágazódási hajlama közepes Korán termőre fordul és terméshozama még a Golden Deliciousét is meghaladja. Lisztharmatra és a tűzelhalásra alig fogékony, varasodást nem találtunk rajta.

Retina (Apollo x Vf rezisztenciájú hibrid, Németország)

retina

Augusztus közepén, a Prima előtt érő étkezési alma, mely minőségét kb. egy-két hónapig tartja meg.

Gyümölcse középnagy, kissé megnyúlt. Alapszíne zöldessárga, fedőszíne sötétvörös. Húsa sárgás, édes-savanykás, lédús, aromás. Érzékeny a szedési időre. Optimális időben szedve egy-két hónapig eltartható.

Fája erős növekedésű, elágazódási hajlama közepes. Koronája felfelétörő, fája magas. Korán termőre fordul, termőképessége közepes.

Rewena (Cox narancs renetxOldenburg x Malus floribunda F3 nemzedék)

rewena

Szeptember második felében, október elején szüretelhető, novembertől februárig feldolgozható fajta.

Gyümölcse középnagy, nagy (150-200 g), megnyúlt gömb alakú. Felületének 80%-át mosott fedőszín borítja. Húsa savanykás-édes, lédús, aromája kellemes.

Fája gyenge növekedésű, koronája laza, termőrészképzési hajlama jó. Korán termőre fordul, rendkívül bőven terem. Magas fokú rezisztenciát mutat a lisztharmattal és a tűzelhalással szemben is.

Rubinola (Prima x Rubin, Csehország)

rubinola

Hazánkban szeptember második felében szedhető, tavaszig tárolható étkezési alma.

Gyümölcse középnagy – nagy, alapszíne sárga, melyet kb. háromnegyed részben pirosas fedőszín borít. Húsa roppanó, íze édes-savas, harmonikusan fűszeres.

Fája erős növekedésű, gyenge elágazódó képességű, ágai felkopaszodásra hajlamosak. A varasodással szemben rezisztens, lisztharmatra alig fogékony. Pontos megítéléséhez még kevés hazai tapasztalat áll rendelkezésünkre.

Topaz (Rubin x Vanda, Csehország)

topaz

Szeptember végén – október elején érik. Normál tárolóban januárig, szabályozott légtérben késő tavaszig tárolható étkezési alma.

Gyümölcse középnagy, kissé lapított gömb alakú. A héj alapszíne sárga, melyet 60-100%-ban narancsvörös, illetve mosott piros fedőszín borít, csíkozott, viaszos, kellő mértékű színeződését a szedés idején éri el. A kocsánymélyedés körül enyhén parás. Húsa sárgás színű, kemény. Íze édeskés, harmonikus, kellemes.

Fája középerős, erős növekedésű, elágazódási hajlama jó. Korán termőre fordul, rendszeresen bőven terem. Lisztharmattal kevésbé fertőződik, a tűzelhalással szembeni érzékenysége még nem tisztázott, varasodással szemben ellenálló.

Az ismertetett fajták diploidok, virágzási idejük nagy része egybeesik, egymás kielégítő mértékben termékenyítik, tehát együtt telepíthetők. A sokéves adatok alapján megállapítható, hogy az évek többségében legkorábban a Prima, legkésőbb pedig a Rewena fajta kezd virágozni, így előfordulhat, hogy a fővirágzási idejük nagy része nem esik egybe. Következésképpen, a nagyobb termésbiztonság elérése érdekében a Prima és a Rewena fajtákat egymással nem javasoljuk társítani

Az a tény, hogy az ültetvényben termesztett valamennyi fajta rezisztens a varasodásra jelentősen meghatározza az alkalmazott növényvédelmi technológiát. A konvencionális, de akár az IPM technológiákban „megszokott” 14-22 permetezés helyett itt (évjárattól függően) akár évi 6-9 permetezéssel is megfelelő védelem érhető el. Gyakorlatilag az alma termesztésében hangsúlyos, a védelem gerincét adó gombabetegségek közül a varasodás ellen egyáltalán nem, a lisztharmat ellen pedig esetenként, egyes évjáratokban kell védekezni, lévén ezek a fajták többnyire csak mérsékelten fogékonyak erre a betegségre. A bevett gyakorlat szerint a lisztharmat ellen elégnek bizonyulhat egy időben, bő lémennyiséggel elvégzett kora tavaszi lemosó permetezés, egy az ökogazdálkodásban felhasználható kén tartalmú növényvédő szerrel. Újfehértón ezt a tavaszi lemosó permetezést általában egy olajos kén készítménnyel (pl. Nevikén, Nevikén Extra, Agrokén) végezzük, gyérítve ezzel a kora tavasszal jelenlévő szívó kártevőket, levéltetveket is.

Az igazi gondot az állati kártevők, a levéltetvek, a különböző levélaknázó és gyümölcsmolyok, valamint évjárattól függően a cserebogarak, illetve a bimbólikasztó bogár okozhatja.

Paradox módon, közülük a legkönnyebben az alma rettegett kártevője, az almamoly ellen védekezhetünk. Ma már a magyar biotermesztők is jól ismerik az úgynevezett légtértelítéses technológiát, amikor is az almamoly párosodásának időszakában szexferomonokat kibocsátó diszpenzereket helyeznek ki az ültetvényben (pl. Isomate CLR). A légtér telítődésének következtében a hím lepkék nem találkoznak nőstény párjukkal, a párosodás (és így természetesen a tojásrakás is) elmarad. Ezen technológia konzekvens, 3-4 évig tartó alkalmazása jelentősen csökkenti a kártevő jelenlétét az ültetvényben.

Az almamoly elleni védekezés másik útja az almamoly-granulovírus készítmények alkalmazása lehet. Ma már két készítmény is jelen van a magyar piacon (Madex, Carpo­virusine). Ezek a készítmények a kis hernyók tömeges kelésekor kijuttatva kizárólag az almamolyra fejtik ki hatásukat (szuper-szelektívek). A almamoly lárvák nemcsak a táplálkozásuk során, hanem már az érintkezéskor felveszik a vírusokat. A fertőzött lárva néhány napon belül elpusztul, majd a teteméből újabb vírusok szabadulnak ki, tovább fertőzve az állományt. Abban az esetben, ha nem jutott elegendő vírus a lárva szervezetébe, a kórokozó felszaporodik benne. A megfertőzött állományból új nemzedék nem fejlődik ki. Természetesen itt is nagy szerepe van a kijuttatás megfelelő időzítésének, amit szexferomon csapdák használatával pontosíthatunk. A granulovírus készítményeket a gyakorlatban az almamoly első nemzedéke ellen alkalmazzuk.

Amennyiben az almamoly mellett egyéb sodró-, illetve aknázó molyok is gondot okoznak, sor kerülhet a Bacillus thuringiensis hatóanyagú termékek alkalmazására (Dipel ES, Dipel DF). A kezeléseket itt a fiatal (L1-L2) lárvastádiumok ellen kell irányítani. A kezelés után a BT toxinkristályaiból fogyasztó hernyók hamarosan abbahagyják a táplálkozást, majd 3-5 napon belül elpusztulnak. A kezelést erős fertőzés esetén 7-10 napon belül ismételni szükséges.

A levéltetvek közül a zöld alma levéltetű (Aphis pomi) és a közönséges levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta) okozhat gondokat, melyek ellen a biológiai növényvédelemben engedélyezett olajos lemosószereket (Agrol Plusz, Vegesol eReS, Vegesol R, Vektafid A) alkalmazhatjuk. Talán még ennél is fontosabb a természetes ellenségek kímélése: a szelíd növényvédelemben részesített kertekben felszaporodó fátyolkák, zengőlegyek, pókok rengeteg segítséget nyújthatnak a bioalma termesztőknek.

A szabolcsi almásokban (nem csupán az ökológiai ültetvényekben) az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoz a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum). Elsősorban az erdők szegélyén, fasorokkal körülvett ültetvényekben tapasztalható kártételük. Kora tavasszal (március vége-április közepe) előjönnek és már 14°C-on repülnek. Érési táplálkozás után a nőstény a bimbókba rakja tojásait. A kikelő lárvák kannibálok, ezért egy rügyben mindig csak egy lárva fejlődik ki; mivel a fejlettebb felfalja a gyengébbet. Védekezni nehéz a kártevő ellen, fontos a pontos időzítés. A bio feltételrendszerek között a Laser nevű szerrel zajlanak bíztató kísérletek.

pinova

Pinova (az almafotók Szabó Tibor felvételei)

Becslésünk szerint az alma ökológiai termesztésének területe a jövőben nőni fog. Rendelkezésre állnak mindazon fajták, melyek könnyen beilleszthetők a biotermesztés rendszerébe. Ezek a fajták részt vehetnek a tájtermesztésben a szórványgyümölcsösök felújításában, újak létesítésében.

A fajták kuriózum jellegűek, jól illeszkednek a falusi turizmus bővüléséhez. Termesztésük jól szolgálja a fenntartható fejlődés céljait és a globális felmelegedésből következő klímaváltozáshoz való jobb alkalmazkodást. Hazánkban a bio/ organikus gazdálkodás termőterülete mindössze 0,3%, ezzel sikerült Európában az utolsó helyre kerülni. A területnövekedést az agrár-környezetgazdálkodás állami támogatása is ösztönzi.

Fekete Zoltán – Szabó Tibor
(Biokultúra 2014/4)

A Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékén majd egy évtizede folynak különböző illóolajok kórokozókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Részben ezen eredmények alapján, részben a külföldi irodalmi hivatkozások alapján tűztük ki célul a fahéj, a kakukkfű és a narancs illóolajainak szabadföldi hatékonyságvizsgálatát több kertészeti kultúra esetében. Olvass tovább

Hazánkban 1885 óta három körte-levélbolha faj, a Cacopsylla pyri, a C. pyrisuga valamint a C. pyricola előfordulása ismert, melyek közül a legjelentősebb a füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri). Utóbbi faj az 1950-es évek végétől hazánkban a legveszélyesebb rovarkártevő körteültetvényekben (Jenser és mtsai, 2009).

Olvass tovább

Miközben világszerte verseny folyik, hogy újabbnál újabb gyümölcsfajták kerüljenek a termesztésbe, megfeszített kutatómunka figyelhető meg a molekuláris genetikai laboratóriumokban egy-egy fontos fajta, fajtaváltozat vagy klónfajta markerezésében is. Olvass tovább

A Jánoshalmán élő Juhász János agrármérnök sajátos pályát futott be. Paraszti családból származik, már négy éves korában segített őrizni a sertéseket a családi gazdaságukban. Végigélte a téeszesítést a kezdetektől a végéig. A tsz-be saját nóniusz lovaival állt be, mint kocsis és mint főagronómus ment nyugdíjba. Végigjárta a ranglétra valamennyi fokát. Kihelyezett mezőgazdasági technikumot végzett és szerencséje volt, mert a középiskolai tanára lett később a tsz elnöke, aki segítette és támogatta továbbtanulását. Így került a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre, ahol 37. születésnapján államvizsgázott. (Fotó: Juhász János a bodzát metszi)

– Az egyetemen még szó sem volt a biogazdálkodásról, csak később ismerkedtem meg ezzel a régi-új módszerrel. Az állatokból ma már annyi maradt meg, hogy hústípusú galambokat tenyésztek hobbiból. Amikor nyugdíjba mentem, akkor virágtermesztéssel, kertészettel is foglalkoztam. Társadalmi elfoglaltságként két ciklusban voltam Jánoshalmán alpolgármester, eközben egy ciklusban a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja.

– Mikor került kapcsolatba a bodzával és a biogazdálkodással?

– Főállattenyésztőként egy nyugat-európai szakmai úton vettem részt Ausztriában egy farmon, ahol a fejőstehenek rácspadlón álltak. A gazda az ott képződő trágyalével öntözte a mintegy 2 hektáros bodza területet. Ekkor láttam életemben először telepítéssel termesztett bodzát. Kérdésemre a gazda elmondta, hogy a munkálatokat a család végzi és a 30 tonna termés ára kiegészítésként szolgált a gazdaságban. Így kerültem kapcsolatba a bodzával, később is foglalkoztam a látottakkal. Egy kertészeti szaklapban olvastam, hogy Válon egy agrármérnök 5 hektáron bodzát telepített. Felkerestem és ezután 1999-ben beléptem a bodzatermesztő szövetkezetbe. Akkor volt 5 hektár szőlőm, eladtam, megvettem egy 10 hektáros üres területet. Éltem a lehetőséggel és pályázatot nyújtottam be bodzatelepítésre.

A biogazdálkodás gondolatával Kecskeméten egy értekezleten találkoztam, ahol az előadó úgy mellékesen érintette, ekkor vált világossá számomra, hogy odahaza a régi birtokunkon biotermelést folytattunk. Elkértem a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. címét és 2002 óta vagyok biotermelő a 10 hektár bodzával. Motivált, hogy biztonságosabban, jobb áron értékesíthetek. Azóta tudom és tudatosan hirdetem, az egészséges élelmiszer-termelés az emberiség javát szolgálja. Ahogyan a mondás tartja: „Azzá leszel, amit eszel”.

Sajátos technológia

– Milyen talajon gazdálkodik?

– 16 aranykoronás barna homoktalajon, amelynek egy része évekkel korábban telepített erdő volt. A talajvizsgálat kimutatta, hogy alkalmas és jó a bodza telepítésére. Mivel a bodza annak ellenére, hogy kétszikű, gyökérzete bojtos és mintegy 40 cm-re megy le a talajba, ezért a csapadék mennyiségétől, eloszlásától függően öntözést igényel.

– Milyen fajtát telepített?

– A Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (BOTÉSZ) javaslatára jelenleg is bevált fajtát, a Hashberget telepítettem, amely alkalmas a nagytömegű, minőségi áru előállítására. Azóta megjelentek már új fajták és klónok.

– Kérem, röviden ismertesse a telepítés módját, illetve az alkalmazott technológiát!

– Azzal kezdtem, hogy az előírt talajerő-utánpótlást végrehajtottam a 10 hektáron. 700 tonna szerves trágyát T088 trágyaszóróval szétterítettünk, ehhez kijuttattunk 2 tonna foszfor és 1 tonna kieseritet alaptrágyaként. Ezt 35-40 centiméter mélyen beszántottuk. Gyűrűs hengerrel lezártuk a talajt 1999 őszén. Kora tavasszal kombinátoroztunk és sima hengerezést végeztünk. Kijelöltük a sorokat 5×4-re (5 a sor és 4 a tőtávolság). Nálunk a uralkodó szél általában északi, a sorokat ennek alapján észak-déli-re jelöltem. A konténeres dugványokat helyükre raktuk.

A technológia fő eleme a váltómetszés. Mintegy 1 méter körüli rövid törzset alakítunk ki, itt alakul ki az úgynevezett tőkefej. Innen hajtanak ki a termőhajtások. A váltómetszés lényege, hogy azokat az ágakat, amelyek az idén termettek, egy rügyre visszametsszük. A tavasszal kipattant rügyek megnőnek, azok a következő év termőhajtásai lesznek és ezután minden kezdődik elölről. Talajművelésnél ősszel tárcsázok, tavasszal talajmarózok. Nyáron a sorközöket két hetenként mulcsozóval lezúzom.

A technológia másik eleme: szüret után megközelítően 1 héttel elkezdem a metszést, azért mert tavasszal korán rügyezik a bodza és nincs a metszésre elég idő. A lemetszett ágakat ágzúzóval apróra zúzatom és az előbb említett nehéz tárcsával bedolgozom. Tavasszal, amikor a föld hőmérséklete 5-8°C körül van, bedolgozok egy baktérium készítményt. Ők aztán elvégzik a hasznos munkát.

Harc a betegségek és a kártevők ellen

– Milyen betegségek és kártevők ellen védekezik?

– A szakirodalom rengeteg betegségről beszámol, felsorol gombákat, baktériumokat, vírusokat.

Nálam a védekezés megelőzésen alapul. Ősszel egy rezes lemosópermetezést végzek. Virágzás elején – ha az időjárás csapadékosabb és a kihelyezett, saját kis meteorológiai állomásom, valamint a levélen jelentkező kóros jeleket megfigyelem – ha szükséges, akkor újabb réztartalmú szerrel permetezek. Még további beavatkozásra nem volt szükség az elmúlt tíz évben.

A fák 0,5-1%-a minden évben kipusztul, melynek igazi okát nem tudom. Védekezésre réztartalmú szeres lemosópermetezést javasolnak. A helyére pótlásként beültetett dugvány általában nem fogja meg, ha igen akkor sínylődik.

Kártevők közül a levéltetű és az amerikai szövőlepke fordul elő nálam. Levéltetű május 4-5-e körül jelenik meg a fák tövénél levő hajtáskezdeményeken, amelyeket el kell távolítani. Ezzel megkezdjük a védekezést is. Figyeljük azt is, ha hangyajárat van a fán, ott biztos van levéltetűtelep. A hangya a levéltetű védelmezője, mert a levéltetű által termelt mézharmatot fogyasztja. A hangyák káros tevékenysége, hogy elpusztítják, megölik a katicabogár lárváit.

Irodalmi adatok szerint egy katicabogár 120-150 levéltetűt pusztít el naponta, a lárvája 200 körülit. A katicabogárnak 52 faja ismert Magyarországon, nekem 5 fajt sikerült azonosítani. A május 10-e körül megjelenő első gradációra nagyon kell figyelni. Az ősszel letojt tojásból kikelt levéltetű mind nőivarú lesz, szűznemzéssel szaporodik és elevenszülő. Pár napos korától ivarérett és szaporodik. A robbanásszerű szaporulatot nem tudják követni a természetes ellenségei: a katicák, fátyolkák, fürkészdarazsak, százlábúak stb. Itt kell bekapcsolódni a védekezésbe. Én egyszerűen oldom meg, vagyis vegyszer nélkül. Akik segítenek, kapnak egy-egy gumikesztyűt, egy ember megy egy soron és figyeli a fákat, illetve a hangyákat. A megtalált levéltetves ágat egyik kézzel megfogja, a kesztyűs kézzel szétnyomja a levéltetveket. Ez 90%-ban sikerül is. A megmaradt néhány darabbal végeznek a katicák. Ezt többször ellenőriztem. Ezt úgy kell megszervezni, hogy 2-2,5 nap alatt körbeérjünk és mindjárt kezdjük elölről. A második kör 1-1,5 nap alatt befejeződik. Ha van második gradáció, 25-30 nap múlva kell megismételni.

Szövőlepkénél is vegyszer nélküli a védekezés. Szintén figyelve az első megjelenésre, azonnal indul két ember egy-egy nyeles ágvágóval. Általában 1-2 levél van beszőve, azt levágják, egy műanyag zsákba gyűjtik, amit utána elégetünk. Itt is kétszer egymás után végig vizsgáljuk a területet.

A második gradáció általában időjárásfüggő, illetve akkor erősebb, ha az első gyenge volt és nem fordítottunk rá kellő figyelmet, vagy erős a külső vadbodzáról a fertőzés.

Átalakított öntöződob

Átalakított öntöződob

Szüret speciális előkészületekkel

– Hogyan szüretelnek?

– A szüretet augusztus 25-e és szeptember 5-e között tartjuk. Mivel tag vagyok, a BOTÉSZ-en keresztül értékesítek, vagy még a TÉSZ segítségével vagy a saját szervezésemben. A szüret komoly előkészítést igényel.

– Kinek, mikor és mennyiért szállít?

– A biobodza átvételére általában kétszer 2 napot szoktak kijelölni. A gyümölcs számtalan előnye mellett hátránya, hogy vékony a héja, gyorsan reped, kiesik a cukortartalom, gyorsan erjedésnek indul. Amit leszedünk, annak még aznap hűtőházba illik kerülni. Mi a szedést kézzel, ollóval vagy más vágóeszközzel mindjárt a vevő igénye szerinti ládába, általában M10-es rekeszbe közvetlenül a fáról végezzük. Egy ládába 8-10 kg fér. Ládákat előre soronként kiszórjuk. Minden soron két személy dolgozik. A tele ládákat traktorral összeszedjük, egy központi helyre szállítjuk, ahonnan azonnal kamionba lehet pakolni.

– Mit tud ajánlani azoknak, akik most kezdenének bodzát termelni?

– Ne tévesszék össze az útszéli bodzát a termesztettel. Környékünkön szokás a kiszedett szőlő helyett bodzát telepíteni a futó homokos területre. Öntözési lehetőség nélkül ennek 2012-ben helyenként 50-80%-os kipusztulás volt az eredménye.

Javaslom, hogy tájékozódjon a leendő termelő, keresse meg a már tapasztalt termelőt vagy a BOTÉSZ szakembereit.

A magam részéről az egyik legnagyobb problémának a vízpótlást, az öntözést tartom. A területemen saját mélyfúrású kutam van, saját áramfejlesztővel. A 4 kW-os búvárszivattyú 300 liter vizet tud percenként felhozni közvetlen kifolyással és ez van csepegtető rendszerre kötve. Folyóméterenként 1 csepptestet kell elképzelni, ami óránként 4 l vizet ad, ez fánként 16 l vizet jelent.

Megvizsgáltam a beázási képet, egy csepptest 0,25-0,3 négyzetmétert tud beáztatni, 35-40 cm mélyen, ez 1-1,2 fát jelent négyzetméterenként. Mi biosok csak tiszta vizet tudunk adni (nincs tápanyag). 2004-ben készíttettem el az öntöző rendszert, aminek az akkori költségvetése 8,7 millió forint volt. Ez egy kút és 400 méter fővezetéket jelent, összesen 19 000 folyóméter szárnyvezeték és 19 000 csepptest tartozik hozzá.

Mégis tovább kell fejleszteni. 2012-ben vettem egy öntöző dobot, amit sajnos későn kaptam meg, de át kellett alakítani. Nem vízágyúként, hanem a sorközbe adja le a vizet, itt is van még teendő bőven.

– Tervez-e feldolgozó üzemet?

– A bodzának (a vadbodzával együtt) egy hónap a szezonja, erre a kevés időre egy rendszert felépíteni luxus lenne. A termelés és az értékesítés teljesen leköti az időmet. Én az öntözésre helyezem a hangsúlyt.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2013/1)

A mérsékelt égövi országokban a körte termesztése évszázadokon át a gyümölcstermesztés színvonalának fokmérője volt. Különösen így volt ez Ázsiában és a mediterrán térségben. Európában a XVII. századtól virágzott fel a körtetermesztés és fajtanemesítés. Olvass tovább

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Genetika és Növénynemesítés Tanszékén már közel 60 éve folyik kajszibarack (Prunus armeniaca L.) nemesítés. A szülőpartnerek kiválasztásához egy minél változatosabb és még fenntartható génbankra volt és van szükségünk. Jelenleg 219 fajta alkotja gyűjteményünket, melyet DNS formában is őrzünk. DNS gyűjteményünk számos kínai, török és iráni fajta örökítőanyagát is tartalmazza, melyek élő anyag formájában még nincsenek ültetvényünkben. A génbank bővítésének céljai nemcsak a fajtaelőállításhoz, hanem molekuláris genetikai kutatásokhoz is kapcsolódnak. Olvass tovább

A modern szemlélet megköveteli a kijuttatott növény­védőszerek mennyiségének lehetőség szerinti csökkentését az almatermesztésben. Tekintve, hogy üzemi almafajtáink többnyire fogékonyak a betegségekkel szemben, a vegyszeres kezelések csökkentése elsősorban a fajtaszortiment bővítésével, új vagy (a termesztésből már kiszorult) régi, multirezisztens fajták termesztésbe vonásával oldható meg. Olvass tovább

A világon mindenütt az almaültetvények növényvédelmében az atkák, különösen a takácsatkák elleni védelem sikere egyes években meghatározó jelentőségű. A kártevő atkafajok elleni eredményes védekezés egyaránt történhet kémiai és biológiai növényvédelemi módszerekkel is. A takácsatkák (Tetranychidae) fajai elleni védekezés tervezésekor a fajok biológiájának, etológiájának ismeretét is jól hasznosíthatjuk. A figyelmet érdemlő, kulcsfontosságú tényezők közül kiemelhetjük a fajok telelőhelyének, tápnövénykörének, a természetes ellenségeinek ismeretét, továbbá a rezisztencia kialakítására való hajlamát. Olvass tovább