Páratlan gyógyító hatás: a homoktövis

A homoktövis (Hippohae rhamoides L.) az Ezüstfa-félék (Elegnaceae) családjába tarozik. Hivatalos neve a német Sandorn tükörfordítása. Angol neve „sea buckhorn” (tengeri szarvasagancs) számunkra értelmezhetetlen. Népies elnevezése: ezüsttövis. Ma már nem használatos, mert az utóbbi időben egyre közismertebbé válik a homoktövis, mely a növény általánosan elfogadott neve. read more →

Az alma kórokozóinak előrejelzése

Az ökológiai növényvédelemben használható előrejelzési lehetőségek közül az alma kórokozói közül az erwíniás virág- és hajtáselhalás (tűzelhalás), az almafalisztharmat és az alma ventúriás varasodása esetében lehet hasznos gyakorlati tanácsokat bemutatni. read more →

Biogyümölcsösök korszerű növényvédelme

Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. read more →

Hogyan termesztek biomeggyet a Nyírségben?

Bemutatjuk Hadadi István nagykállói biogazdát, akit megkértünk, beszéljen a kezdetekről, az ültetvényéről és önmagáról is. read more →

A Disznódi fűszerestől a Szomolyai feketéig

A vadcseresznye egész Eurázsiában honos. Régészek a budai várnegyed egyik kútjából 66 cseresznye és 100 meggymagot gyűjtöttek össze. Az első magyar nyelvű kertészeti könyvünkben – a Posoni Kertben – Lippay János így ír: „A cseresznye közönségesen kétféle: oltott és oltatlan. Ezek közül némelyek öregek, némelyek középszerűek, némelyek aprók. Színekben pedig ki fekete, ki vörös, kinek.. read more →

Két gyümölcstermesztő nemzedék tapasztalatai

A szerző két gazdálkodó generáció eredményeit, véleményét próbálja megosztani az Olvasókkal úgy, hogy a sokfelől érkező, más és más szándékú tanácsok között használható információkat adjon. Mindezt levél formájában teszi, így szólítva meg gyümölcstermesztő kollégáit. read more →

Kajszitermesztés: a legkockázatosabb vállakozás

Tisztelt Olvasó! Új rovatot indítunk „Gyümölcstermesztés” címmel. A 2009-ben induló ökológiai célprogram jelentős összeggel támogatja a gyümölcstermesztőket, és ennek hatására jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont gyümölcsösök területe. Rovatunk nekik kíván segítséget nyújtani. (Széles Viktória rovatvezető.) Fotó: a szerző kajsziültetvénye Szikszó határában. read more →

Éjjel-nappal a gyümölcsösben

Horváth László a Győr-Moson-Sopron megyei Mihályiban biokertész. Elsősorban biogyümölcsöséről vált ismertté. 1972-ben végezte a technikumot, ekkor vette át a családi kézben lévő gazdaságot. A technikumban gyümölcs-szőlőtermesztést és feldolgozást tanult. 1980-ig egyedül gazdálkodott, majd a családalapítás után a felesége Edit segített a gyümölcsös gondozásában. 1993-ban a kárpótlást követően visszaigényelte a család egykori földterületeit. Bővítette a gyümölcsöst… read more →

Zengőlegyek a bioalmásban

A biogazdálkodás főbb jellemzői a szintetikus növényvédő szerek és trágyaanyagok nélküli gazdálkodás, a természetes úton előállítható anyagokkal történő növényvédelem, azaz a környezetkímélő növényvédelmi eljárások alkalmazása, a természetes ökoszisztémák által fenntartott egyensúlyra való törekvés, annak elősegítése. Az egyensúly kialakulásában fontos szerepet töltenek be a kártevőket pusztító ragadozók és paraziták. A ragadozó élőlények számára megfelelő élőhely teremtésével,.. read more →

Gyümölcsfák és a globális felmelegedés

A klímaváltozás szüntelen jelenség a Földön. Közismertek a jégkorszakok és az interglaciálisok sorai. Az utolsó jégkorszak után az időjárás stabilizálódott, mérséklődött az ingadozás. Az V. században a Kárpát-medence közepe mocsaras táj volt. Ezt Attila hun fejedelem tudós görög látogatója, Priszkosz rétor művéből tudjuk. read more →