A víz- és páraigényes alma termesztésére hazánk éghajlata kiváló feltételeket biztosít. Termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 63, az ország középső részén 27, a Dunántúlon 10%-os arányt képvisel, összesen 20 ezer körüli hektárt tesz ki. A betakarított termés 80%-a feldolgozásra kerül almalé, sűrítmény, befőtt, valamint üdítő ital formájában és csak a maradék szolgál étkezési célokat. Olvass tovább

A gyümölcs- és szőlőültetvényekben a nyugalmi időszakban végzett agrotechnikai (pl. metszés, kéregkaparás, gyümölcsmúmiák eltávolítása) és növényvédelmi műveletek (pl. lemosó permetezés) kiemelten fontosak növényvédelmi szempontból, tekintettel arra, hogy az ökológiai gazdálkodásban korlátozott növényvédő szer kínálat áll rendelkezésre a tenyészidőszakban elvégezhető kezelésekhez. Olvass tovább

Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ma már ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. Jóllehet az ökotermékek jövedelmezősége jóval magasabb mint a hagyományos termékeké, de ez csak megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállítása esetén realizálódik. Olvass tovább

Interjú Kovács Gyula pórszombati erdésszel, a Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfajták megőrzőjével. Olvass tovább

A XX. század eleje óta makacsul tartja magát a kertészeti szakirodalomban az Armeniaca sp.-be tartozó kulti­várok elnevezésére a kajszibarack és kajszi elnevezés, pedig ez nyelvészeti, botanikai és ökonómiai értelemben (vö. Borhidi 1995, Surányi 1985 és 2011) legalább annyira nem helyes, mint az, hogy bizonyos történeti tényekről nem akarunk tudomást venni. Olvass tovább

A két világháború között, 1930 táján létesítették Magyarországon az első bogyós ültetvényeket a Dunakanyarhoz közeli térségben, Nógrád megyében. A folyóvízi hordalékon kialakult talajok és a kiépített öntözőrendszerek kedvező feltételeket teremtettek a növények számára. Termesztésükre hűtőházak, szörpgyárak, gyümölcslé feldolgozó üzemek létesültek. 2004-ben még közel 2000 hektáron foglalkoztak az anyagi jólét forrását biztosító bogyósokkal, de az összes gyümölcstermésen belül a nagy kézi munka igény miatt ma mindössze három százalékos arányt képviselnek. Csak a ribiszkénél megoldható a roncsolódás nélküli gépi betakarítás. Olvass tovább

Az őszibarack ökológiai termesztését általában nehéznek tartják. Cikkemből kiderül, hogy néhány kritikus pont betartásával a bioban könnyen termeszthető gyümölcsök közé sorolható az egyik legkedveltebb csemegénk. Olvass tovább

Számos tényező együttes hatásaként a tudományos világ a XXI. században a klíma változásával számol. Bennünket a Kárpát-medencében elsősorban a mérsékelt kontinentális övezetben számítható extremitások érdekelnek, ami túl azon, hogy itt élünk, a Földnek olyan része, ahol a mező-és erdőgazdálkodás, valamint állattenyésztés számára igen kedvezőek a feltételek. Tehát érzékeny és sérülékeny nagytáj, amely a méreténél sokkal nagyobb népesség eltartó képességgel bír, mint már jelenleg is – a mediterrán, szélsőségesen kontinentális, vagy sivatagi és még inkább, mint a hideg-övi területek. (A felvételen: alma-rózsa. A cikkben a fotók a szerző felvételei.) Olvass tovább

A körte Magyarországon nem tartozik a legfontosabb gyümölcsfajok közé, de termése lehetővé teszi a gyümölcsválaszték bővítését a nyári és a téli időszakban egyaránt. Kártevői közül az almamoly, a körtemoly, a poloskaszagú darázs és a körte-levélbolhák a legveszélyesebbek. Olvass tovább