Fajtahasználat és a vetőmagfelhasználás lehetőségei

1. ábra | Peronoszpóra rezisztens napraforgó, előtérben a rezisztenciával nem rendelkező szisztémásan fertőződött egyeddel

Az ökológiai gazdálkodásban a növényvédelem fő eszköze a megelőzés, amelynek fontos része az ellenálló fajták alkalmazása. Az ilyenek megválasztásában lehet nyúlni a régi (táj)fajtákhoz is, amelyek vagy nem igényeltek permetezéseket, vagy a növények védelmét agrotechnikával és a korábban alkalmazott, ősi és a biogazdálkodásban ma is alkalmazható növényvédő szerekkel (réz, kén, olajok, növényi kivonatok stb.), esetleg a modern ökológiai növényvédelmi eljárásokkal és anyagokkal meg lehet oldani, vagy választani lehet a rezisztencia-nemesítéssel nyert modern fajtákat, hibrideket; erre jó példa a peronoszpóra rezisztens napraforgó. Olvass tovább

Biológiai növényvédelem Magyarországon

Engedélyezett bio növényvédőszerek az ökológiai és az integrált gazdálkodásban

Az utóbbi években egyre több olyan növényvédőszer kapott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt Magyarországon, amelyek megfelelnek az ökológiai gazdálkodás szigorú feltételrendszerének és a biogazdálkodók eszköztárát bővítik az eredményesebb és jövedelmezőbb gazdálkodásukat elősegítve. Olvass tovább

Párhuzamos gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben

Párhuzamos gazdálkodásnak nevezzük azt az esetet, amikor egy gazdasági egységen belül előfordul ökológiai és nem ökológiai (szokványos, konvencionális) földterület, illetve termesztésmód is.

Olvass tovább

Természetes ellenségek ridegtartásban

Az ember régi vágya, hogy a természetben előforduló élőlények képességeit saját hasznára fordítsa. A biológiai növényvédelem során a kártevő rovarok, atkák természetes ellenségeit, hasznos ragadozó vagy parazitoid fajokat alkalmazunk a kártevők visszaszorítására. A hasznos rovarok azonban nem feltétlenül ott és akkor vannak jelen, ahol mi szeretnénk. Vagy ez mégis lehetséges? Olvass tovább

Eltérő gazdálkodási rendszerekből származó élelmiszerek fogyasztásának következményei

A vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaság

A mai értelemben vett mezőgazdaság 10-12.000 évvel ezelőtt kezdődött. Az ember magához kötötte és szelidítette a környezetében élő állatokat és hasznosította azok tejét, húsát, tojását. Tudatosan válogatta és elültette a környezetében található ehető növények magjait, később keresztezte a növényeket. Így alakult ki a mezőgazdaság. Olvass tovább

,

Őshonos haszonállatfajtáink és hasznosítási lehetőségeik

Régi fajtáink hasznosítása az alternatív és ökológiai rendszerekben

A különböző alternatív állattenyésztési rendszerek közös ismertetője, hogy természetszerű vagy ahhoz közelítő tartási feltételek között állítják elő a különböző márkanévvel vagy védjeggyel ellátott, tradicionális állati termékeket. Az alternatív termék-előállítás teljes vertikuma – az alkalmazott fajtától az értékesítésig – termékenként egységes szabályrendszer szerint szigorúan ellenőrzött, a fogyasztó pedig, az intenzív rendszerekben előállítotthoz képest, különleges minőségű árut vásárolhat, bár lényegesen magasabb áron. Olvass tovább

A méhtartás alapjai

A méhészet egyes szakmai titkai sokáig apáról fiúra öröklődtek, ugyanakkor az intézményes képzési igény sem mai keletű. A hazánkat is érintő első komolyabb, szervezett oktatás a Mária Terézia alapította bécsi méhésziskola volt, majd a keszthelyi Georgikonban is fontos szerepet kapott a méhészeti ismeretek továbbadása. Szarvason Tessedik iskolája is magas szakmai színvonalat képviselt. A 20. század elején, Gödöllőn indult igen alapos, széleskörű bentlakásos képzés kisebb csoportokkal. Később, a Zalaapáti Méhésziskolában is sokan szereztek oklevelet a mai idősebb generációból. Az önálló tanulást is jól megalapozta, segítette – többek között – Örösi Pál Zoltán „Méhek között” című műve, amely az ötvenes évektől máig megtalálható a könyvkínálatban. Olvass tovább

,

A bio állattartás élelmezésbiztonsági, állatjólléti és környezeti sajátosságai

Ahogyan a bio növénytermesztés elképzelhetetlen a termőföld és a táj szeretete, valamint az élő talajminőség biztosítása hiányában, úgy a bio állattartás is elképzelhetetlen a gazdasági állatok tisztelete és megbecsülése, valamint a takarmányozás meghatározó jellegének kellő elismerése nélkül – és mindezek fölött mindkét főágazat csak akkor működhet jól és eredményesen, ha egymást elismerve és egymásra épülve folyik a teljes körű gazdálkodás (ez az ökológiai gazdálkodás egyik alaptörvénye is). Mindebből az is következik, hogy az ökogazdálkodás szakmaisága és jövedelmezősége is csak így válik hosszú távon megalapozottá, amire különösen a bio állattartásnak van nagy szüksége.

Olvass tovább

,

Az ökológiai állattartás szabályai

A baromfiak tartására vonatkozó előírások

Amikor az állatokat első ízben jelentik be az ellenőrzés rendszerébe és a gazdának nem sikerült öko baromfiakat beszereznie, akkor – az engedélyező hatóság (NÉBIH) előzetes engedélyével – szokványos állatok is bevonhatók azzal a feltétellel, hogy a tojás- és hústermelésre szánt napos csibék nem lehetnek három naposnál idősebbek. Olvass tovább