Régi körtefajták fogékonyságának vizsgálata a tűzelhalás betegség kórokozójával

A mérsékelt égövi országokban a körte termesztése évszázadokon át a gyümölcstermesztés színvonalának fokmérője volt. Különösen így volt ez Ázsiában és a mediterrán térségben. Európában a XVII. századtól virágzott fel a körtetermesztés és fajtanemesítés. read more →

Életformája a biotermelés, hivatása az oktatás

Napközben tanít, délután, este, hétvégén műveli a bioültetvényt. Ez életformájává vált a Nyíregyházán élő Veisz Jánosnak és családjának. Veisz János és felesége tanárok. read more →

Génbank: a kutatás alapja, az ország vagyona

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Genetika és Növénynemesítés Tanszékén már közel 60 éve folyik kajszibarack (Prunus armeniaca L.) nemesítés. A szülőpartnerek kiválasztásához egy minél változatosabb és még fenntartható génbankra volt és van szükségünk. Jelenleg 219 fajta alkotja gyűjteményünket, melyet DNS formában is őrzünk. DNS gyűjteményünk számos kínai, török és iráni fajta örökítőanyagát is tartalmazza,.. read more →

Régi magyar almafajták előnyben!

A modern szemlélet megköveteli a kijuttatott növény­védőszerek mennyiségének lehetőség szerinti csökkentését az almatermesztésben. Tekintve, hogy üzemi almafajtáink többnyire fogékonyak a betegségekkel szemben, a vegyszeres kezelések csökkentése elsősorban a fajtaszortiment bővítésével, új vagy (a termesztésből már kiszorult) régi, multirezisztens fajták termesztésbe vonásával oldható meg. read more →

Életformájuk a biogazdálkodás

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Penyigén az egyik legismertebb lekvárfőző Szászi Bertalanné Zsuzsa. Férjével biogazdálkodók. Szásziné Zsuzsa és férje, Bertalan a szüleiktől tanulták a gazdálkodást, akik földművelés mellett növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. read more →

A biodiverzitás szerepe a XXI. századi gyümölcstermesztésünkben

Mi a biológiai sokféleség? A biodiverzitás, azaz biológiai sokféleség az élőlények mindenféle öröklött változatosságát jelenti, az ökoszisztémák közti különbségektől az őket alkotó fajokon át, az egyes fajokon (species, specioid) belüli genetikai variációkészletig. Tehát nemcsak a Föld fajainak sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitásukat és az élőlény együttesek változatosságát is jelenti – azaz a természetes fajokra.. read more →

Az avarszint szerepe a közönséges takácsatka elleni védekezésben

A világon mindenütt az almaültetvények növényvédelmében az atkák, különösen a takácsatkák elleni védelem sikere egyes években meghatározó jelentőségű. A kártevő atkafajok elleni eredményes védekezés egyaránt történhet kémiai és biológiai növényvédelemi módszerekkel is. A takácsatkák (Tetranychidae) fajai elleni védekezés tervezésekor a fajok biológiájának, etológiájának ismeretét is jól hasznosíthatjuk. A figyelmet érdemlő, kulcsfontosságú tényezők közül kiemelhetjük a.. read more →

Néhány gondolat a nemesbodza termesztéséről

Az 1980-90-es években jelentősen megnőtt a feketebodza (Sambucus nigra) iránti igény. Elég magas áron vásárolta fel a feldolgozóipar a főleg élelmiszerszínezéknek használt gyümölcsöt. read more →

Egyes gyümölcs- és szőlőbetegségek előrejelzése

A gyümölcsbetegségek előrejelzése döntően időjárási tényezők felmérésén alapul, azonban csak néhány esetében ismert közvetlen gyakorlati módszer gyümölcsbetegségek előrejelzésére ökológiai növényvédelemben. Ezek közül mutatunk be néhányat. read more →

Homoktövis Pázmándhegyen

Az 1980-as évek végén Türingiában találkoztam először a homoktövis egy vadon élő alakjával. Első látásra a nálunk is jól ismert „olajfűz” – a keskenylevelű ezüstfa – egy példányának véltem. Miután a helyiek bemutatták nekem ezt a növényt, később már gyűjtöttem a vele kapcsolatos ismereteket és megszületett az elhatározás is: mihelyt erre lehetőségem lesz, ültetni fogok belőle. read more →