Új gyümölcsfajunk lehet?

Nálunk is hon, de a rokonfajok jobbak

A II. Nemzetközi rózsa- és galagonyafajok konferenciáján a Crataegus-nemzetség mintegy másfélszáz fajáról értekeztünk előadásunkban. Természetesen, egy botanikai témának, ha lehetnek táplálkozási vonatkozásai is, azok kívül esnek a speciális témakörökön. A biotermesztés, a bioszemlélet viszont minden rezisztens fajta, egészségesen termeszthető kultivár vagy nem metaboizálódó, tradicionális szerekkel is jól megvédhető növények termesztésén túl, felkarolja azokat a fajokat is, amelyek színesítik a fogyasztásban szereplő gyümölcsválasztékot. Modern kifejezéssel élve, tehát amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás szélesítéséhez, miközben az értékesítésben a piaci túlkínálatot is képesek enyhíteni. Olyan is elképzelhető, ami itt a Kárpát-medencében tradíció (fajban, termesztési és fogyasztási módokban), az másutt nóvumnak számít. Ebben az esetben a galagonyák sokféle hasznát és hasznosítását látva, fordított a helyzet. Azaz mit hozhatnak asztalunkra olyan galagonya-fajok, amelyek nálunk nem honosak, viszont termeszthetők lennének. Írásunk erre próbál választ adni, illetve kedvet csinálni a termesztésükhöz. Olvass tovább

,

Előrejelzési és védekezési lehetőségek az Üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis) ellen bioalmásban

Az üvegszárnyú almafalepkét, más néven almafaszitkárt sokáig csak másodlagos kártevőnek vélték. Úgy gondolták, hogy az egészséges és ép kérgű fák teljes mértékben mentesek tőle. Napjainkra azonban jelentős kártevővé vált, elszaporodását és helyenként jelentős kártételét a megváltozott termesztéstechnológiában látják.

Olvass tovább

Hazai nemesítésű ellenálló almafajták hazai biotermesztésre

A Balogh Faiskola kínálata

Négy éve az újkígyósi Balogh Faiskola nagy és merész elhatározásra jutott. A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékével aláírt együttműködési megállapodás alapján – első és mindezidáig kizárólagos szaporítóként – a tanszéken nemesített új rezisztens és toleráns almafajták termesztésbe való bevezetésére vállalkozott. Olvass tovább

,

Kártevők szabályozása ökológiai almaültetvényekben

Honnan jöttünk, hol vagyunk, hová megyünk?

Az almát számos ízeltlábú és gerinces állatfaj károsíthatja, melyek növényvédelmi beavatkozások nélkül a termésben akár 80–90%-os kárt is okozhatnak. Ezért nem meglepő, hogy a kártevők szabályozása mindig is kulcsszerepet játszott az almatermesztésben. Az 1950-es évektől kezdődően napjainkig a kártevők elleni védekezés döntően szintetikus inszekticideken alapul. Bár a környezetkímélő integrált növényvédelem fejlődésével, új növényvédőszer-hatóanyagok megjelenésével az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt, az almaültetvények, szemben a fogyasztók elvárásaival, továbbra is a legnagyobb növényvédőszer-terhelésnek kitett mezőgazdasági kultúrák közé tartoznak. Lehetséges radikálisan más növényvédelem? Az ökológiai almatermesztés, a konvencionális és integrált növényvédelem kihívójaként, erre a kérdésre keresi a választ. Olvass tovább

,

Termésnövelés és károsítók elleni védekezés burgonyában szerves talajtakaró anyagokkal

Legtöbben egyetértenek abban, hogy a talajtakarás – legyen az bármilyen szervesanyaggal végzett – pozitívan hat a termés minőségére és mennyiségére. Kevésbé egybehangzóak azonban a vélemények a takarás növényvédelmi hatásairól, illetve az alkalmazható takaróanyagokról. Kísérletünkben a szalma, a dióavar, a diómentes vegyes avar és a települési eredetű komposzt hatását hasonlítottuk össze burgonyában, melynek során vizsgáltuk a gumóhozamra, illetve a talajlakó kártevőkre és kórokozókra gyakorolt hatásukat. Olvass tovább

,

A cseresznye generális kártevők elleni hatásvizsgálat EM (effektív mikroorganizmus) probiotikummal

Hazánkban a cseresznye termesztésében az utóbbi időben jelentős szerkezet változás állt elő a védekezés technológiát alapjaiban meghatározó károsítók vonatkozásában. Főként arra való tekintettel, hogy újabb eddig nem honos károsító fajok jelentek meg. Ezáltal újra kellett gondolni a védekezési stratégiát mind a hagyományos, mind az integrált (IPM) és biológiai termesztésben is. Olvass tovább

Az antibiotikumok és maradványanyagaik hatása és akkumulálódása kertészeti növényekben

Az antibiotikum szennyezés veszélyei

Az antibiotikumokat rendszerint a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű felfedezésének tekintik. Valóban azok, de az igazi csoda mégis az antibiotikum-rezisztencia kialakulása, amelynek komoly problémájához, azok túlzott használata vezetett. Olvass tovább

Mondjunk nemet a gyantaszűrt manipulált mézekre!

Tóth Zoltán fényeslitkei méhanya-tenyésztő, magyar és uniós állampolgárként még 2016 áprilisában petíciót nyújtott be Brüsszelbe, az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Petíciójában az adszorbens ioncserélő műgyantával kezelt, import (jellemzően ázsiai) mézek uniós vizsgálatát kérte. Továbbá azt, hogy az Európát dömping mennyiségben elárasztó ezen mézek beáramlását – a vizsgálatokat követően – Brüsszel akadályozza meg, továbbá a műgyantával kezelt mézeket tiltsa ki az uniós piacról. Több mint egy év telt el, ezért a fejleményekről kérdezem őt.  Olvass tovább

Elképesztő pontosítások az atkairtás körül!

Az Abeille de France szaklapban (2016/03. szám 35-40. oldal) olvasható egy rövid leírás a különböző szeres kezelések – úgymint: Apivar, Apilifvar, Apiguard, Tymovar, Apistan, Acide oxalik, Tymol, Acide Formique, Coumaphos – alkalmazásáról, továbbá ezek hatásosságáról, mellékhatásairól és alkalmazási veszélyeiről, illetve egy ötoldalas összefoglaló leírás, mely az 1986-2016 között megjelent hét tudományos közleményre hivatkozik. Borzalmas bizonyíték: harminc év elteltével is tovább dühöng a varroa atka járvány! Olvass tovább