,

Őshonos haszonállatfajtáink és hasznosítási lehetőségeik

Régi fajtáink hasznosítása az alternatív és ökológiai rendszerekben

A különböző alternatív állattenyésztési rendszerek közös ismertetője, hogy természetszerű vagy ahhoz közelítő tartási feltételek között állítják elő a különböző márkanévvel vagy védjeggyel ellátott, tradicionális állati termékeket. Az alternatív termék-előállítás teljes vertikuma – az alkalmazott fajtától az értékesítésig – termékenként egységes szabályrendszer szerint szigorúan ellenőrzött, a fogyasztó pedig, az intenzív rendszerekben előállítotthoz képest, különleges minőségű árut vásárolhat, bár lényegesen magasabb áron. Olvass tovább

A méhtartás alapjai

A méhészet egyes szakmai titkai sokáig apáról fiúra öröklődtek, ugyanakkor az intézményes képzési igény sem mai keletű. A hazánkat is érintő első komolyabb, szervezett oktatás a Mária Terézia alapította bécsi méhésziskola volt, majd a keszthelyi Georgikonban is fontos szerepet kapott a méhészeti ismeretek továbbadása. Szarvason Tessedik iskolája is magas szakmai színvonalat képviselt. A 20. század elején, Gödöllőn indult igen alapos, széleskörű bentlakásos képzés kisebb csoportokkal. Később, a Zalaapáti Méhésziskolában is sokan szereztek oklevelet a mai idősebb generációból. Az önálló tanulást is jól megalapozta, segítette – többek között – Örösi Pál Zoltán „Méhek között” című műve, amely az ötvenes évektől máig megtalálható a könyvkínálatban. Olvass tovább

,

A bio állattartás élelmezésbiztonsági, állatjólléti és környezeti sajátosságai

Ahogyan a bio növénytermesztés elképzelhetetlen a termőföld és a táj szeretete, valamint az élő talajminőség biztosítása hiányában, úgy a bio állattartás is elképzelhetetlen a gazdasági állatok tisztelete és megbecsülése, valamint a takarmányozás meghatározó jellegének kellő elismerése nélkül – és mindezek fölött mindkét főágazat csak akkor működhet jól és eredményesen, ha egymást elismerve és egymásra épülve folyik a teljes körű gazdálkodás (ez az ökológiai gazdálkodás egyik alaptörvénye is). Mindebből az is következik, hogy az ökogazdálkodás szakmaisága és jövedelmezősége is csak így válik hosszú távon megalapozottá, amire különösen a bio állattartásnak van nagy szüksége.

Olvass tovább

,

Az ökológiai állattartás szabályai

A baromfiak tartására vonatkozó előírások

Amikor az állatokat első ízben jelentik be az ellenőrzés rendszerébe és a gazdának nem sikerült öko baromfiakat beszereznie, akkor – az engedélyező hatóság (NÉBIH) előzetes engedélyével – szokványos állatok is bevonhatók azzal a feltétellel, hogy a tojás- és hústermelésre szánt napos csibék nem lehetnek három naposnál idősebbek. Olvass tovább

Természetes eredetű vegyületekkel a gyomnövények ellen

A kemikáliáktól való tartózkodás miatt az élet minden területén megnőtt az érdeklődés a természetes eredetű anyagok, vegyületek iránt. E sorok írója környezetvédelmi megfontolásból 22 éve kutatja a magyarországi flórában azokat a növényfajokat, amelyek allelopátiás hatásuknál fogva gyomszabályozás céljára közvetlenül alkalmazhatók. Olvass tovább

Nélkülözhetetlen segítőtársunk a Typhlodromus pyri ragadozó atka

A szőlőültetvények és gyümölcsösök legveszélyesebb kártevői közé tartoznak a fitofág atkák, ezek közül is a leggyakrabban a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) (ábra balra), a piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi), valamint a szabad szemmel nem látható apró szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis) (2. ábra) fordul elő. Olvass tovább

Tápanyaggazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban

Nincsenek csodák! Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye ugyanakkora, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Ezt azért fontos leszögezni, mert elterjedt tévhit, hogy a biogazdálkodásban nincs tápanyaggazdálkodás.

Olvass tovább

Szeretni kell a bodzát

A Jánoshalmán élő Juhász János agrármérnök sajátos pályát futott be. Paraszti családból származik, már négy éves korában segített őrizni a sertéseket a családi gazdaságukban. Végigélte a téeszesítést a kezdetektől a végéig. A tsz-be saját nóniusz lovaival állt be, mint kocsis és mint főagronómus ment nyugdíjba. Végigjárta a ranglétra valamennyi fokát. Kihelyezett mezőgazdasági technikumot végzett és szerencséje volt, mert a középiskolai tanára lett később a tsz elnöke, aki segítette és támogatta továbbtanulását. Így került a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre, ahol 37. születésnapján államvizsgázott.  Olvass tovább

Ismét fókuszban a tájfajták

Miközben világszerte verseny folyik, hogy újabbnál újabb gyümölcsfajták kerüljenek a termesztésbe, megfeszített kutatómunka figyelhető meg a molekuláris genetikai laboratóriumokban egy-egy fontos fajta, fajtaváltozat vagy klónfajta markerezésében is. Olvass tovább