Dr. Roszík Péter 2014. február 28-án Karcagon elhangzott előadásaÖrömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben – részben különböző támogatási programok hatására, részben egyéb megfontolások miatt – több bioméhész partnerrel gyarapodott az ellenőrzött méhészetek köre. Olvass tovább
Az öko- vagy biogazdálkodás
Ha generációs időben mérve tekintjük át az emberiség és a mezőgazdasági termelési módok történelmét, a kép igen meglepő. (Generációs időnek azt az átlagos életkort nevezzük, amikor az anyák első gyermeke megszületik. Ez a történelem folyamán helyenként és időszakonként változott és változik, az átlagos generációs idő 20-25 év.) Olvass tovább
Hazánkban 1885 óta három körte-levélbolha faj, a Cacopsylla pyri, a C. pyrisuga valamint a C. pyricola előfordulása ismert, melyek közül a legjelentősebb a füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri). Utóbbi faj az 1950-es évek végétől hazánkban a legveszélyesebb rovarkártevő körteültetvényekben (Jenser és mtsai, 2009).
A tőgygyulladás (masztitisz) a tejelő szarvasmarhák legköltségesebb betegsége. Előfordulási, gyakorisági aránya eltérő a kis, közepes és nagy gazdaságokban, továbbá jelentős eltéréseket mutat fajtánként. Míg a nagy tejhozamú fogyasztói tejet termelő fajtáknál (pl. Holstein-Fríz), különösen nagy gazdasági keretek között akár 40%-os előfordulással is számolni kell, addig kis családi gazdaságokban (pl. Magyar tarka esetében) 10-20%-os a gyakorisága. Olvass tovább
A növénytermesztő ökogazdaságokban a legnagyobb feladatot a gyomnövények elleni küzdelem jelenti. Amíg a gombabetegségek és állati kártevők ellen már számos, hatékony módszer létezik, amelyeket az ökotermesztésben használhatnak a gazdálkodók, addig a gyomirtó szerek esetében „nulla toleranciát” írnak elő a szabályok. Olvass tovább
Az ökológiai gazdálkodásban a növényvédelem fő eszköze a megelőzés, amelynek fontos része az ellenálló fajták alkalmazása. Az ilyenek megválasztásában lehet nyúlni a régi (táj)fajtákhoz is, amelyek vagy nem igényeltek permetezéseket, vagy a növények védelmét agrotechnikával és a korábban alkalmazott, ősi és a biogazdálkodásban ma is alkalmazható növényvédő szerekkel (réz, kén, olajok, növényi kivonatok stb.), esetleg a modern ökológiai növényvédelmi eljárásokkal és anyagokkal meg lehet oldani, vagy választani lehet a rezisztencia-nemesítéssel nyert modern fajtákat, hibrideket; erre jó példa a peronoszpóra rezisztens napraforgó. Olvass tovább
