Természetesen a levéltetvek kártétele ugyanúgy jelentkezik az ökológiai, mint a szokványos gazdálkodásban, vagyis a közvetlen kártétel, a növények szívogatása mellett másodlagos károsításukkal, a vírusok terjesztésével is számolnunk kell. Olvass tovább
Európában az elmúlt évtizedben az ökológiai almatermesztés aránya jelentősen növekedett. Emellett az integrált termesztésben is a széles hatásspektrumú inszekticidek egyre inkább háttérbe szorulnak, ezáltal egyes, eddig csak másodlagosnak tartott kártevők, köztük a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum L.) előtérbe került. Olvass tovább
A vetésfehérítő bogarak kártétele régtől fogva ismert a gabonaféléken, kukoricán. Tápnövény körük azonban ennél lényegesen szélesebb, hiszen táplálkoznak a különböző nem termesztett fűféléken, köztük a gyomként gyakori hélazabon, egérárpán és néhány nem egyszikű növényen is. Olvass tovább
A feromoncsapdák egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a biogazdaságokban is. Maguk a feromonok nem mérgező vegyületek, hanem az élővilágban az üzenetek „hírvivői”. Legismertebb csoportjuk, az ún. szexferomonok illatjeleit ez egyik ivarú egyed (legtöbbször a nőstény, de ellenkezőjére is van számos példa) termeli és bocsátja ki, és az ellenkező ivarú egyedek ezeknek az illatjeleknek a segítségével találnak párjukra. Olvass tovább
A kártevőirtás múltja
A peszticidek használata nem új keletű. Mezopotámiában a sumérok már 4500 évvel ezelőtt használták az első ismert rovarirtó anyagot, az elemi ként. A növényi eredetű rovarölő szerek közül a legrégebben ismertek egyike az ókori rómaiak által használt dalmát krizantém virágainak szárított őrleménye. Hatóanyaga az idegméregként ismert piretrin. A tizenötödik századra már több mérgező anyagot is használtak kártevőirtásra. A tizenhetedik században a dohánylevélből kivont nikotin-szulfátot inszekticidként használták, ezt a hatóanyagot napjainkban is alkalmazzák a rovarok elleni védekezésben, kártételük megelőzésében. Az 1940-es, 1950-es években a kereskedelmi forgalomban lévő peszticidek száma robbanásszerűen emelkedett, nem teljesen figyelembe véve az emberekre és a környezetre ható terheléseket. Ezeknek a hatása a 60-as évek végétől már jelentkezett is. Ez komoly figyelmeztető jel volt a növényvédő szereket gyártó cégek számára és fokozatosan előtérbe kerültek a humán egészségügyi és környezetvédelmi szempontok. Olvass tovább
A szerző 10 éve dolgozik Skandinávia egyik legnagyobb zöldségkertészetében. A következőkben az elmúlt időszakban, a gazdaságban, illetve a külföldi tanulmányutak keretében szerzett tapasztalatait mutatja be a gyomszabályozás kérdéskörét illetően.
A paprika az egyik legfontosabb zöldségnövényünk a magyar zöldséghajtatásban. Kiváltképp a jól klimatizált, nagy légterű, hosszúkultúrás termesztő berendezésekben a leghatékonyabb a növényvédelem, akár a kémiai, akár a biológiai védekezést tekintve. Olvass tovább
A Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékén majd egy évtizede folynak különböző illóolajok kórokozókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Részben ezen eredmények alapján, részben a külföldi irodalmi hivatkozások alapján tűztük ki célul a fahéj, a kakukkfű és a narancs illóolajainak szabadföldi hatékonyságvizsgálatát több kertészeti kultúra esetében. Olvass tovább
Az őszi búza fuzáriumos betegsége (kalászfuzáriózis) gyakori és az emberre, állatokra káros anyagcseretermékek megjelenése miatt jelentős gombák okozta betegség. A védekezésben a gyógy- és aromanövényekből származó illóolajok lehetséges megoldást jelentenek a szintetikus úton előállított gombaölő szerek kiváltására. Olvass tovább
Elérhetőség
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
Kövessen minket Facebookon
Telefonos ügyfélfogadás:
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
