A gyomszabályozás lehetőségei

A gyomnövényeknek számos pozitív hatásuk van a környezetükre, pl. talajborítást biztosítanak, védik a talajt, amikor az egyébként fedetlen felszíne miatt az eróziónak kitett lenne, pl. aratás után, vagy állókultúrák esetében. read more →

Egy rég elfeledett népi védekezi mód: az acatolás

>A Cirsium arvense (L.) Scop., a mezei aszat az Országos Gyomfelvételezések során, első alkalommal az előkelő 2. helyet foglalta el, az 1969-71-es felvételezés során a 7. helyen szerepelt, majd az 1988-89-es években a 8. helyre csúszott vissza. read more →

Szántóföldi növények jelentősebb betegségeinek előrejelzése

A szántóföldi növények betegségeire vonatkoztatott prognózis során is figyelembe kell vennünk, hogy egy meghatározott betegségre, egy jól körülhatárolt területű növényállományra és egy meghatározott időtartamra szól. read more →

Védekezés a mezei acat ellen

A Cirsium arvense meglehetősen sok gondot okoz a szántóföldön, s bár az ellene való védekezésnek sokféle módja ismeretes, mint ahogy azt előző írásunkban tárgyaltuk, mégis az elmúlt bő hatvan évben dokumentáltan, nyomon követhetően a legveszélyesebb szántóföldi gyomnövényeink közt szerepelt. read more →

Az avarszint szerepe a közönséges takácsatka elleni védekezésben

A világon mindenütt az almaültetvények növényvédelmében az atkák, különösen a takácsatkák elleni védelem sikere egyes években meghatározó jelentőségű. A kártevő atkafajok elleni eredményes védekezés egyaránt történhet kémiai és biológiai növényvédelemi módszerekkel is. A takácsatkák (Tetranychidae) fajai elleni védekezés tervezésekor a fajok biológiájának, etológiájának ismeretét is jól hasznosíthatjuk. A figyelmet érdemlő, kulcsfontosságú tényezők közül kiemelhetjük a.. read more →

Növényvédelem és fenntarthatóság

A növényvédelmi tevékenység szinte egyidős a növénytermesztéssel, hiszen a haszonnövényeket védeni kell a konkurens gyomnövényektől, a kártevő ízeltlábúaktól és más állatoktól, a kórokozó mikroszervezetektől, valamint megtermesztés után a raktárakban is. read more →

Kártevők előrejelzése az ökológiai növényvédelemben

Az ökológiai (bio-) termesztés keretei között korlátozottak a kártevők ellen alkalmazható kémiai növényvédelmi eszközök, ugyanakkor messzemenően kihasználandók a nem kémiai természetű (közvetett módszerek, mechanikai és biológiai védekezés) lehetőségek. Ezek a módszerek a termelőtől még nagyobb odafigyelést igényelnek, mint a hagyományos, kémiai növényvédelem, amely nagy hatású, de több tekintetben veszélyt hordozó, peszticidekkel dolgozik. read more →

Egyes gyümölcs- és szőlőbetegségek előrejelzése

A gyümölcsbetegségek előrejelzése döntően időjárási tényezők felmérésén alapul, azonban csak néhány esetében ismert közvetlen gyakorlati módszer gyümölcsbetegségek előrejelzésére ökológiai növényvédelemben. Ezek közül mutatunk be néhányat. read more →

Ragadozó ízeltlábúak búvóhelyei

A 61/2009 FVM rendelet az agrár-környezetgazdálkodás támogatásáról tartalmaz néhány nagyon jelentős környezetvédelmi előnyt biztosító intézkedést. Közülük újdonság és nagyon helyes az a két előírás, amely a biológiai sokféleséget (biodiverzitást) szolgálja az ökológiai (biológiai, bio) szőlőben és gyümölcsösben azzal, hogy kötelezővé teszi búvóhelyek létesítését hasznos ízeltlábúak részére, valamint két eltérő típusú, legalább hektáronként 6 db madárodú.. read more →

Ökológiai szőlővédelem új módszerekkel

Az elmúlt években a növekvő érdeklődés mellé egyre több gyakorlati tapasztalat társul a hazai ökológiai szőlőtermesztés területén. A technológiák alkalmazási igényét növeli a konvencionális termesztésben elért eredményektől számos esetben kedvezőbb növény-egészségügyi helyzet létrejötte. Még a kritikus megítélésű 2008-as év során is így volt, mikor is a lisztharmat-fertőzés igencsak feladta a leckét a növényvédősöknek. read more →