Válaszkeresés a biogazdálkodásban a kártevőirtás hiányosságaira

A kártevőirtás múltja

A peszticidek használata nem új keletű. Mezopotámiában a sumérok már 4500 évvel ezelőtt használták az első ismert rovarirtó anyagot, az elemi ként. A növényi eredetű rovarölő szerek közül a legrégebben ismertek egyike az ókori rómaiak által használt dalmát krizantém virágainak szárított őrleménye. Hatóanyaga az idegméregként ismert piretrin. A tizenötödik századra már több mérgező anyagot is használtak kártevőirtásra. A tizenhetedik században a dohánylevélből kivont nikotin-szulfátot inszekticidként használták, ezt a hatóanyagot napjainkban is alkalmazzák a rovarok elleni védekezésben, kártételük megelőzésében. Az 1940-es, 1950-es években a kereskedelmi forgalomban lévő peszticidek száma robbanásszerűen emelkedett, nem teljesen figyelembe véve az emberekre és a környezetre ható terheléseket. Ezeknek a hatása a 60-as évek végétől már jelentkezett is. Ez komoly figyelmeztető jel volt a növényvédő szereket gyártó cégek számára és fokozatosan előtérbe kerültek a humán egészségügyi és környezetvédelmi szempontok. Olvass tovább

Dániai tapasztalatok a gyomszabályozási módszereket illetően

A szerző 10 éve dolgozik Skandinávia egyik legnagyobb zöldségkertészetében. A következőkben az elmúlt időszakban, a gazdaságban, illetve a külföldi tanulmányutak keretében szerzett tapasztalatait mutatja be a gyomszabályozás kérdéskörét illetően.

Olvass tovább

Rovarpatogén gombák hatása tripsz populációkra

A paprika az egyik legfontosabb zöldségnövényünk a magyar zöldséghajtatásban. Kiváltképp a jól klimatizált, nagy légterű, hosszúkultúrás termesztő berendezésekben a leghatékonyabb a növényvédelem, akár a kémiai, akár a biológiai védekezést tekintve. Olvass tovább

,

Illóolajok a gyümölcsösök néhány jelentős kórokozója elleni védelemben

A Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékén majd egy évtizede folynak különböző illóolajok kórokozókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Részben ezen eredmények alapján, részben a külföldi irodalmi hivatkozások alapján tűztük ki célul a fahéj, a kakukkfű és a narancs illóolajainak szabadföldi hatékonyságvizsgálatát több kertészeti kultúra esetében. Olvass tovább

,

Az őszi búza fuzáriumos kalászfertőzés elleni védelme

Az őszi búza fuzáriumos betegsége (kalászfuzáriózis) gyakori és az emberre, állatokra káros anyagcseretermékek megjelenése miatt jelentős gombák okozta betegség. A védekezésben a gyógy- és aromanövényekből származó illóolajok lehetséges megoldást jelentenek a szintetikus úton előállított gombaölő szerek kiváltására. Olvass tovább

,

A kaolin részecske filmtechnológia hatékonysága a füstösszárnyú körte-levélbolha elleni védekezésben

Hazánkban 1885 óta három körte-levélbolha faj, a Cacopsylla pyri, a C. pyrisuga valamint a C. pyricola előfordulása ismert, melyek közül a legjelentősebb a füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri). Utóbbi faj az 1950-es évek végétől hazánkban a legveszélyesebb rovarkártevő körteültetvényekben (Jenser és mtsai, 2009).

Olvass tovább

Precíziós megoldások a gyomnövények ellen

A növénytermesztő ökogazdaságokban a legnagyobb feladatot a gyomnövények elleni küzdelem jelenti. Amíg a gombabetegségek és állati kártevők ellen már számos, hatékony módszer létezik, amelyeket az ökotermesztésben használhatnak a gazdálkodók, addig a gyomirtó szerek esetében „nulla toleranciát” írnak elő a szabályok. Olvass tovább

Biológiai növényvédelem Magyarországon

Engedélyezett bio növényvédőszerek az ökológiai és az integrált gazdálkodásban

Az utóbbi években egyre több olyan növényvédőszer kapott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt Magyarországon, amelyek megfelelnek az ökológiai gazdálkodás szigorú feltételrendszerének és a biogazdálkodók eszköztárát bővítik az eredményesebb és jövedelmezőbb gazdálkodásukat elősegítve. Olvass tovább

Természetes ellenségek ridegtartásban

Az ember régi vágya, hogy a természetben előforduló élőlények képességeit saját hasznára fordítsa. A biológiai növényvédelem során a kártevő rovarok, atkák természetes ellenségeit, hasznos ragadozó vagy parazitoid fajokat alkalmazunk a kártevők visszaszorítására. A hasznos rovarok azonban nem feltétlenül ott és akkor vannak jelen, ahol mi szeretnénk. Vagy ez mégis lehetséges? Olvass tovább