Aki öko növénytermesztésbe kezd, gyorsan szembesül azzal a problémával, hogy lényegesen szűkösebb a termesztést segítő, akár növényvédelmi, akár tápanyag utánpótlási termékek köre, mint a konvencionális gazdálkodásban. Különösen az átállási időszakban okoz ez az eszközhiány nehézségeket.

Szerencsére azonban évről évre bővül a biotermesztésben is alkalmazható készítmények köre, aminek fő oka, hogy az egész világon elindult egy folyamat a vegyszermentes technológiák fejlesztése irányában. Ideje már, hiszen elképesztő mennyiségű szintetikus méreg kerül a környezetbe a mezőgazdaság által. Ennek nem kell így lennie, ha alternatív, környezetkímélő módszerekkel is biztosítható a termésbiztonság és hozam. A gyógyszeripar már sokkal korábban elkezdte a nyitást a természetes, vagy természetes eredetű anyagok, immunaktiváló hatású készítmények irányában, most a növényvédőszer- és műtrágya-gyártókon a sor.

Jól illeszkedik a természetes alapú permetszerek sorába egy új fejlesztés, melyet egy multinacionális vállalat, az ORO-AGRI indított el. Ez a cég termékei ható-, vagy vivőanyagaként a hidegen préselt narancsolajat használja. A narancsolaj több célra is használható a mezőgazdaságban. A készítmények egy része tisztán narancsolajat tartalmaz, és rovar- illetve gombaölő szerként kerül forgalomba a világ sok országában. A termékek másik része pedig valamilyen mikroelem lombtrágya vivőanyagaként hasznosítja a narancsolajat. Hogy miért nyújt ilyen sokoldalú felhasználási lehetőséget a hidegen préselt narancsolaj, annak oka a fizikai tulajdonságaiban keresendő.

A narancsolaj tulajdonságairól

Amikor narancsot hámozunk, érezhetjük, hogy a héjból a kezünkre spriccelő illóolaj kellemetlenül kiszárítja bőrünket. A lemosása sem egyszerű, a narancsolaj jól tapad bőrünkhöz. Ezen tulajdonságokat felismerve indította kutatás-fejlesztési programját az ORO-AGRI, hogy a mezőgazdaságban hasznosítható környezetbarát készítményeket fejlesszen a narancsolaj felhasználásával.

A narancsolaj kiszárító hatása jól kihasználható a kis méretű, puha kitinburkú kártevő rovarokon. Ha egy ilyen rovar (pl. levéltetű, liszteske vagy tripsz) kontaktusba kerül a narancsolajjal, annak külső kitinváza fellazul. A fellazult kitinburok a rovar testnedveit átengedi, így a kezelés után nem sokkal a lágy kitinvázú rovar egyszerűen kiszárad. Ez a kiszárító hatás nem érvényesül azonban a nagyobb testű, kemény kitinvázú rovarokon, mint például a katicabogarak, fürkészdarazsak, méhek, ezek kitinváza ugyanis ellenálló. Csehországi és hazai vizsgálatok is történtek a narancsolaj Typhlodromus pyri ragadozóatkára gyakorolt mellékhatásáról szőlőben. Az eredmények alapján a narancsolaj a páncélos ragadozóatkákra sem veszélyes.

A kiszárító hatás nem csak a lágy testű rovarokon jelentkezik. A szintén kitint tartalmazó gombafonalak, gomba csíratömlők hasonlóan járnak a narancsolajas kezelés hatására mint a puha kitinvázú rovarok. Így a narancsolaj egyes gombabetegségek megelőzésében is segítségünkre lehet. Felhasználása Franciaország lisztharmat által gyakrabban veszélyeztetett borvidékein már igen jelentős, de a spanyol paradicsomtermesztők is rendszeresen permeteznek narancsolajjal (1. ábra).

1. ábra: Öt alkalommal narancsolajjal kezelt paradicsom (Spanyolország, 2010)

A narancsolaj szárító tulajdonsága a lepermetezett felületen is jelentkezik. A kezelt növények sokkal gyorsabban felszáradnak, mint a csak vízzel permetezettek. Így a betegségek megtelepedésére és felszaporodására rövidebb idő áll rendelkezésre, ami szintén pozitívan befolyásolja a növények egészségi állapotát.

A narancsolaj egyik fontos tulajdonsága a kiváló tapadó képesség. A narancsolajjal kombinált permetszer sokkal jobban szétterül a leveleken és a csapadék is sokkal nehezebben mossa le (2. ábra).

2. ábra: Narancsolajjal (bal oldali kép) és finom ásványi olajjal (jobb oldali kép) kezelt citruslevelek

Különösen jól kihasználható ez a tulajdonsága az erősen viaszos levelű növényeken, mint például a káposzta- és a hagymafélék. A jobb terülés a permetszerek hatáskifejtését egyértelműen javítja, amihez még hozzáadódik a narancsolaj előzőekben már részletezett fizikai tulajdonsága.

És mi a helyzet a szermaradékokkal?

Sok biogazdálkodóban felmerül a gondolat, hogy a narancshéj vegyszermaradékokat tartalmazhat. Az étkezési narancstermesztés esetén ez igaz is. Azonban a narancsolaj készítmények gyártója arra külön gondot fordít, hogy a préselésre szánt alapanyagot honnan szerzi be. Így törekszik a készítményekhez bio narancsültetvényekből beszerezni az alapanyagot, ám ezzel a teljes gyártási igény nem fedezhető, mivel annyi bio narancsültetvény nincs. Ezért a csak lénarancs célú ültetvényekből, mégpedig Floridából származó narancshéjból egészíti ki alapanyag igényét. A floridai lénarancs ültetvények ugyanis csak nagyon kevés növényvédőszeres kezelésben részesülnek, azokat is a vegetációs időszak elején végzik. Így már a narancsolaj alapanyag is szermaradék mentes, de a gyártás során a további tisztítási eljárások garantálják az idegen anyagoktól való mentességet. Maga a tiszta narancsolaj pedig nem tartalmaz szermaradékokat és nem is szívódik fel a növény szöveteibe.

Mire kell odafigyelni a narancsolaj használatakor?

A narancsolaj a növényekre nézve a legkíméletesebb olaj fajta. A gázcsere nyílásokat nem zárja le, így a növény életfolyamatait nem lassítja. Ezért az USA-ban egyre terjed tavaszi lemosószerként való alkalmazása is a paraffin olaj és a repceolaj kiváltására. Ugyanakkor, mivel mégiscsak egy olajról van szó, a perzselés elkerülése érdekében számos dologra oda kell figyelni. Alapszabály, hogy az esti órákban permetezzünk, ez különösen igaz a narancsolajra. Nem szabad a javasolt dózist (0,1-0,3%) túllépni. Mindenképpen próbapermetezést kell végezni, mert vannak olyan növények (különösen virágos dísznövények, pl. rózsa, gerbera), amelyek különösen érzékenyek az olajokra. Fontos számolni az akkumulációval is száraz időben. Ha például szőlőben száraz, forró időben többször egymás után permeteznek narancsolajjal, úgy, hogy a permetezések között nem esik eső, az veszélyes lehet. Persze, száraz, forró időben amúgy sem indokolt a narancsolajos permetezés, de azért nem árt odafigyelni. Ha növényvédőszerrel – például kénnel – keverjük, a narancsolajból is és a kénből is alacsonyabb dózist kell alkalmazni. A réz hatóanyagok közül a réz-hidroxid jól összefér a narancsolajjal, de a réz-szulfát már nem keverhető vele.

Összefoglalva elmondható, hogy a narancsolaj egy új, sokoldalú eszköz mind a biotermesztésben, mind a szermaradvány-mentességre törekvő konvencionális gazdálkodásban.

László Gyula
(Biokultúra 2011/3)