A szerző 10 éve dolgozik Skandinávia egyik legnagyobb zöldségkertészetében. A következőkben az elmúlt időszakban, a gazdaságban, illetve a külföldi tanulmányutak keretében szerzett tapasztalatait mutatja be a gyomszabályozás kérdéskörét illetően.
A Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékén majd egy évtizede folynak különböző illóolajok kórokozókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Részben ezen eredmények alapján, részben a külföldi irodalmi hivatkozások alapján tűztük ki célul a fahéj, a kakukkfű és a narancs illóolajainak szabadföldi hatékonyságvizsgálatát több kertészeti kultúra esetében. Olvass tovább
Napjainkban erősen vitatott politikai kérdés, hogy milyen szerepet töltsenek be a génmódosított élelmiszerek a táplálékláncunkban. Az elmúlt években a vita egyik érdekes metszete, hogy a GM-lobbi saját magát az értelem és haladás hangjaként tüntette fel, míg ellenfeleit a tudomány ellenségeként, afféle ludditákként ábrázolta, akik érvelésüket dogmákra és érzelmekre alapozzák. Peter Melchett, a Soil Association politikai igazgatójának írása segíthet a kép árnyalásában. Olvass tovább
Az őszi búza fuzáriumos betegsége (kalászfuzáriózis) gyakori és az emberre, állatokra káros anyagcseretermékek megjelenése miatt jelentős gombák okozta betegség. A védekezésben a gyógy- és aromanövényekből származó illóolajok lehetséges megoldást jelentenek a szintetikus úton előállított gombaölő szerek kiváltására. Olvass tovább
Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó kárpótlással szerezte vissza édesapja és nagyszülei birtokát. Jelenleg 60 hektáron gazdálkodik. Két éve van tanúsított bioterménye. Elkötelezett híve a biotermelésnek. Ősei földjén az 1970-es években macskagyökeret és kakukkfüvet termelt fizetéskiegészítésként. Olvass tovább
Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben – részben különböző támogatási programok hatására, részben egyéb megfontolások miatt – több bioméhész partnerrel gyarapodott az ellenőrzött méhészetek köre. Olvass tovább
Az öko- vagy biogazdálkodás
Ha generációs időben mérve tekintjük át az emberiség és a mezőgazdasági termelési módok történelmét, a kép igen meglepő. (Generációs időnek azt az átlagos életkort nevezzük, amikor az anyák első gyermeke megszületik. Ez a történelem folyamán helyenként és időszakonként változott és változik, az átlagos generációs idő 20-25 év.) Olvass tovább
Hazánkban 1885 óta három körte-levélbolha faj, a Cacopsylla pyri, a C. pyrisuga valamint a C. pyricola előfordulása ismert, melyek közül a legjelentősebb a füstösszárnyú körte-levélbolha (Cacopsylla pyri). Utóbbi faj az 1950-es évek végétől hazánkban a legveszélyesebb rovarkártevő körteültetvényekben (Jenser és mtsai, 2009).
A tőgygyulladás (masztitisz) a tejelő szarvasmarhák legköltségesebb betegsége. Előfordulási, gyakorisági aránya eltérő a kis, közepes és nagy gazdaságokban, továbbá jelentős eltéréseket mutat fajtánként. Míg a nagy tejhozamú fogyasztói tejet termelő fajtáknál (pl. Holstein-Fríz), különösen nagy gazdasági keretek között akár 40%-os előfordulással is számolni kell, addig kis családi gazdaságokban (pl. Magyar tarka esetében) 10-20%-os a gyakorisága. Olvass tovább
Elérhetőség
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
Kövessen minket Facebookon
Telefonos ügyfélfogadás:
H, Sz, P: 8-12 óra között
K, Cs: 12-16 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
Fontos információk
